A terület történelmét bemutató kiállítás kínai és angol nyelvű előszava hangsúlyozza, hogy Hszincsiang már a Csin-dinasztia (i.e.221-i.e.207) előtti idők óta - vagyis az időszámításunk előtti 3. század előtt - szoros kapcsolatokat ápolt a kínai civilizáció bölcsőjének tekintett Központi-síksággal, a Kínai-alföld déli részével. A bemutató szerint a terület akkor vált Kína elválaszthatatlan részévé, amikor az időszámításunk előtti 60-ban a Nyugati Han-dinasztia létrehozta ott a nyugati területek protektorátusát. A han seregek ebben az időben az ázsiai hunokkal folytattak harcokat a Tarim-medencében fekvő oázisvárosok feletti uralomért. Az előszóban azt írják, hogy ezt követően a kínai dinasztiák központi kormányzatai saját területükként tekintettek Hszincsiangra és fennhatóságot gyakoroltak a térség felett.

A bemutató arra nem tér ki, hogy a mai Hszincsiang területe a történelemben egészen 1955-ig nem állt egységes irányítás alatt. Az előszóban továbbá nem tesznek külön említést a terület lakosságának zömét kitevő ujgur nemzetiségről, csupán azt hangsúlyozzák, hogy Hszincsiang mindig is több nemzetiségnek és vallásnak adott otthont.

Hasonlóan kezdődik az Ürümcsi kiállító- és vásárcsarnokában berendezett, a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelemről szóló állandó kiállítás is. Az első három plakáton olvasható ismertetők címei: "Hszincsiang hosszú idők óta a kínai terület elválaszthatatlan része volt", "Hszincsiang különböző nemzetiségei a kínai nemzet részei", illetve "Hszincsiang nemzetiségi kultúrái a kínai kultúra részei".

A hivatalos tájékoztatás szerint a nemzetiségek közötti összefogást volt hivatott előmozdítani az a 2014-ben indított program is, amelynek keretében hivatalos beszámolók szerint már mintegy 1,1 millió állami tisztségviselőt küldtek bentlakásos családlátogatásokra a területen. A program teljes neve: "Meglátogatni, előnyökhöz juttatni és egyesíteni az embereket". A kínai hivatalos kommunikációban az ujgur családok otthonában előzetes bejelentés nélkül, többszöri alkalommal és alkalmanként akár napokon keresztül megszálló hivatalnokokra mint "rokonokra" utalnak.

Mehmet Turszun Maszkut vendéglős elmondja: a káderek jó kapcsolatot ápolnak a helyiekkel, rendszeresen érdeklődnek, hogy nem szenvednek-e valamiben hiányt, és ha kell, segítséget nyújtanak.

Tien Ven hszincsiangi propagandaminiszter egy május-14-én, Ürümcsiben tartott sajtószalonon arról számol be, hogy a program során összesen több mint 1,6 millió nemzetiségi, falusi lakost állítottak párba városi tisztségviselőkkel, akiket barátaikká, családtagjaikká fogadtak. Hozzáteszi: 2016 júniusában a programban részt vevő hivatalnokok a családok számára több mint 1 milliárd jüant adományoztak összesen, emellett használati cikkekkel és szükség esetén segítségnyújtással is támogatták őket. A többi közt az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) szerint a program valódi célja az adatgyűjtés és a meglátogatott családok "megbízhatóságának" megítélése.

A terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelemről szóló tárlat zömét az 1990-es évektől 2016-ig elkövetett merényletek részletes leírásai teszik ki. Az ismertető szöveg szerint a hszincsiangi terrorista és szélsőséges erők a terület történelmének eltorzításával és meghamisításával, a nemzetiségek közötti különbségek eltúlzásával, valamint a vallási szélsőségek propagálásával igyekeztek követőket toborozni a szakadár tevékenységhez. A tágas helyiség falait különféle robbantásokról és fegyveres támadásokról készült leírások borítják, amelyeket az áldozatokról készült, felkavaró felvételekkel illusztráltak. A terem közepén a merénylőktől elkobzott fegyverek és robbanószerkezetek hevernek, egy kivetítőn pedig késeléses támadást megörökítő biztonsági felvételt vetítenek.

A tárlat második fele a terrorizmus és szélsőségesség visszaszorításának érdekében alkalmazott intézkedésekről szól. A falakon függő képeken egyebek mellett számítógépes alapismereteket, kínai nyelvet és jogot tanuló fiatalokat, fodrász- és cukrásztanoncokat látni. Az ismertető szöveg szerint a Hszincsiangban létrehozott "továbbképző központok" célja az enyhébb bűncselekmények és jogszabálysértések elkövetői, valamint a szélsőséges nézetek befolyása alá került emberek rehabilitálása volt.

Egy 2018 decemberében készült fényképen egy férfi látható, aki a képaláírás szerint épp az emberi hajból készült paróka csomózási technikáját tanulja. További képeken illusztrálják azt, hogy a központ tanulói hazalátogathattak családjaikhoz, és szabadon használhatták mobiltelefonjaikat és az internetet. A felsorakoztatott képek zöme tehát célzottan igyekszik elutasítani azokat a vádakat, amelyeket nemzetközi jogvédő szervezetek és több ország kormányzata hozott fel a hszincsiangi intézkedésekkel szemben. A kínai hivatalos kommunikáció szerint a központok tanulói már mind befejezték a képzéseiket.

A terület székhelyéről, Ürümcsiből Hotanba szálló repülőgépen a leszállás megkezdése előtt arra szólítják fel az utasokat, hogy húzzák le a sötétítőket az ablakon. A Hotanból Kasgarba tartó járaton pedig a sötétítőknek végig lecsukva kell maradniuk, jóllehet a repülőn bemutatott, a légitársaság járatain egységesen használt videón elhangzik, hogy a le-és felszálláskor a sötétítőket fel kell nyitni. A helyi tisztségviselők erre azt válaszolják: Hotan és Kasgar repülőterei katonai létesítmények, emiatt vannak érvényben szigorúbb szabályozások.