Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összefoglalóban emlékeztettek rá: nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi és európai közbeszédben, hogy Emmanuel Macron február 27-én, az általa összehívott párizsi csúcstalálkozón nem zárta ki annak lehetőségét, hogy "hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjenek" Ukrajnába, Oroszország megállítása érdekében.

Mint írták, Magyarország azonnal leszögezte, hogy a továbbiakban sem fog katonákat, illetve fegyvereket küldeni az ukrajnai harctérre, továbbá egyebek mellett Németország, Olaszország és Spanyolország is elhatárolódott a francia államfő kijelentésétől. Ezen felül Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyverek bevetését helyezte kilátásba azon országok ellen, amelyek harci alakulatok küldésével segítenék Kijevet - írták. Felidézték: Emmanuel Macron később megerősítette, hogy a nyugati katonai beavatkozással kapcsolatban minden egyes szava "kimért, átgondolt és megfontolt" volt, majd a március eleji prágai látogatásán a francia elnök gyávasággal vádolta az európai országokat, amiért nem küldenek katonákat Ukrajnába.

A Századvég Alapítvány közleményében azt írta: Emmanuel Macron elnök "katonai intervenciót vizionáló nyilatkozatai szöges ellentétben állnak az európaiak elvárásaival".

A kutatási adatok tanúsága szerint az uniós és brit polgárok több mint kétharmada (67 százaléka) ellenzi, hogy az országa katonai csapatokat küldjön Ukrajnába, valamint egyetlen vizsgált európai országban sincsenek többségben azok a válaszadók, akik katonák bevetésével segítenék Kijevet - írták Európa Projekt-kutatásuk eredményére hivatkozva.

Kiemelték: a felmérés eredményei "elválaszthatatlanok attól a ténytől, hogy a nyugati katonai erők esetleges ukrajnai jelenléte az orosz-ukrán háború azonnali kiszélesedésével, az európai országok hadviselő féllé válásával, továbbá a civil és katonai áldozatok számának drámai növekedésével járna".