A testület keddi ülésén, 11 igennel, 2 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában kimondta: támogatja a határozatban foglaltakat, "különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemzetiségi oktatási és anyanyelvhasználati jogokat sértő ukrán oktatási törvény - a kárpátaljai magyarság mellett - az országgyűlési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is élő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, görögöket, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugyancsak sújtja".

A bizottság tagjai közül kilencen voltak személyesen jelen, a hiányzókat - a szerb, a ruszin, a szlovén és az örmény nemzetiségi szószólót - a testület egyes, ezzel megbízott tagjai helyettesítették. A szavazáskor Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló tartózkodott, így az általa helyettesített szerb nemzetiségi szószóló, Alexov Lyubomir is.

Hartyányi Jaroszlava a tartózkodását indokolva arról beszélt, hogy a magyarországi ukrán közösség tiltakozott Petro Porosenko ukrán elnöknél az új törvény miatt, és kimondta szolidaritását a kárpátaljai magyarokkal. Hozzátette ugyanakkor, "kicsit a régi időkre" emlékezteti az, hogy az Országgyűlés már hozott határozatot az ügyben, és bár a nemzetiségi szószólók részesei a magyar parlamentnek, nem szavazhattak, s most azt támogatják, amit már az Országgyűlés megszavazott.

Korábban javasolta, hogy önálló határozatot hozzon a bizottság, kiállva a kárpátaljai magyarok mellett és szolidaritásukról biztosítva a érintett nemzetiségeket - jegyezte meg az ukrán nemzetiségi szószóló, aki szerint "eső után köpönyeg" a bizottsági állásfoglalás.

Hangsúlyozta: minden csatornát próbáltak felhasználni, hogy az ukrán elnök ne írja alá a törvényt.

Hartyányi Jaroszlava megértést kért a bizottsági tagoktól, mert, mint mondta, "hidat kell hagynia", ahol át tud menni és össze tudja hozni a magyarokat és az ukránokat.

Az ukrán szószóló kitért arra is, hogy szerinte az új oktatási törvény nagyon jó, reformokat vezet be, de van egy pontja, amelyik szűkíti a már létező nemzetiségi jogokat, ami elfogadhatatlan. Szerinte a 7. cikk kikerül a törvényből nemzetközi nyomásra és a kétoldalú tárgyalások eredményeként.

Fuzik János szlovák szószóló, a bizottság elnöke azt mondta, hogy megértik az ukrán nemzetiségi szószóló sajátos helyzetét. Az állásfoglalás meghozatalát azzal indokolta, hogy az országgyűlési határozat meghozatalában nem vehettek részt.

Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló is felvetette, hogy nem okafogyott-e a parlament határozatát követően hozni egy bizottsági állásfoglalást.

Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló, a bizottság alelnöke azt hangsúlyozta: a szószólóknak erkölcsi kötelességük megszólalni, és csatlakozni kell az Országgyűlés határozatához.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló azt mondta, minden olyan esetben, amikor nemzetiségek oktatási, nevelési lehetőségeit szűkítik, fel kell szólalni.

Több szószóló is egyetértett a állásfoglalás elfogadásával, köztük Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló is, aki hangot adott szomorúságának, hogy Ukrajnával szemben kell egy ilyen határozatot elfogadni, de - mint mondta - szükséges a bizottság részéről az állásfoglalás.