A kormányzat a bizottsági állásfoglalást úgy is értékeli, mint a magyarországi nemzetiségi politika elismerését, "kvázi jóváhagyását" - jelentette ki Fülöp Attila a bizottság ülését követő keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Kifejtette: azért értékelnek így, mert az elmúlt években a Magyarországon élő nemzetiségek körülményeire alapvetően a jogbiztonság, a kiszámíthatóság volt jellemző, és növekedett a támogatásuk. Ehhez képest az Ukrajnában élő nemzetiségek a jogfosztással szembesülnek - tette hozzá.

Fülöp Attila elmondta, Magyarországon lehetőség van az anyanyelvű oktatásra, a tizenhárom nemzetiség sok diákja tanul anyanyelven.

Magyarországon törekedtek arra, hogy az itt élő nemzetiségek megkapják azt a támogatást, ami szükséges az identitásuk megéléséhez - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, rámutatva arra, hogy a nemzetiségeknek nyújtandó támogatások összege 2010 óta mintegy háromszorosára emelkedett, jövőre már 10,4 milliárd forint lesz.

A sajtótájékoztatón Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke elmondta: a testület állásfoglalásában külön kiemelték azt a körülményt, hogy az ukrán oktatási törvény a kárpátaljai magyarságon túl sújtja azokat a nemzetiségeket is, amelyek "tulajdonképpen túlnyomórészt" nemzettársaik, hiszen ugyanazokhoz a nemzetiségi közösségekhez tartoznak, amelyeket a nemzetiségek bizottságában képviselnek.

Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló a bizottsági ülésen általa elmondottak megerősítve arról beszélt: a magyarországi ukrán közösség már korábban szót emelt az ukrajnai nemzetiségek jogainak szűkítése miatt. Rámutatott arra is, hogy főleg a kárpátaljai magyarokat sújtja a rendelkezés, mert ők rendelkeznek az ottani nemzetiségek közül a legnagyobb iskolarendszerrel.

Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága kedden hozott állásfoglalásában kimondta: támogatja "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szóló országgyűlési határozatban foglaltakat, "különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemzetiségi oktatási és anyanyelvhasználati jogokat sértő ukrán oktatási törvény - a kárpátaljai magyarság mellett - az országgyűlési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is élő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, görögöket, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugyancsak sújtja".