Ukrán oktatási törvény - Kijev kikéri az Európa Tanács véleményét
Külföld, 2017.09.15
Kijev elküldi az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre a parlament által megszavazott oktatási törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály - jelentette be Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter pénteken kijevi sajtótájékoztatóján, amelyet azután tartott, hogy a külügyi és az oktatási tárca tisztségviselői tájékoztatást adtak a jogszabályról európai uniós országok, köztük Magyarország kijevi nagykövetének és nemzetközi szervezetek ukrajnai külképviseletei vezetőinek.
Hrinevics az MTI kijevi tudósítójának kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy a törvénnyel szembeni heves tiltakozást Magyarországon az váltotta ki, hogy bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát. Leszögezte: szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul.
Hangsúlyozta: az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételizni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb.
A miniszter ismételten kiemelte: a törvény egyik alapvető tétele, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, azaz az ukrán. Hangsúlyozta: az oktatási rendszerben követelménnyé válik, hogy valamennyi ukrán állampolgár kivétel nélkül megfelelő szinten sajátítsa el az államnyelvet a tankötelezettség ideje alatt. Ezt a megreformált oktatási rendszer úgy kívánja elérni, hogy a nemzetiségi iskolákban a közismereti tantárgyak tanításában fokozatosan áttérnek az ukrán nyelvű oktatásra. Mindazonáltal továbbra is egy-két, adott esetben akár több tantárgyat a 11-ről 12 kötelező osztályosra növelt iskolákban mindvégig az anyanyelvükön tanulhatnak a diákok. Ez szerinte a diákok későbbi érvényesülése szempontjából kedvező lesz, hiszen minimum kétnyelvűekké válnak.
Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mivel továbbra is biztosítja az anyanyelv oktatását a nemzeti kisebbségek számára.
A sajtótájékoztatón részt vevő Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes az MTI-nek azt mondta, hogy Kijev kész kétoldalú szakértői konzultációkat is folytatni a jogszabályt kifogásoló országokkal. Kijelentette: semmi akadálya nem lesz, ha erre a magyar oktatási tárca igényt tart.
Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, amely alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A jogszabályt Petro Porosenko elnök még nem írta alá, tehát egyelőre nem lépett hatályba.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd.
Hangsúlyozta: az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételizni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb.
A miniszter ismételten kiemelte: a törvény egyik alapvető tétele, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, azaz az ukrán. Hangsúlyozta: az oktatási rendszerben követelménnyé válik, hogy valamennyi ukrán állampolgár kivétel nélkül megfelelő szinten sajátítsa el az államnyelvet a tankötelezettség ideje alatt. Ezt a megreformált oktatási rendszer úgy kívánja elérni, hogy a nemzetiségi iskolákban a közismereti tantárgyak tanításában fokozatosan áttérnek az ukrán nyelvű oktatásra. Mindazonáltal továbbra is egy-két, adott esetben akár több tantárgyat a 11-ről 12 kötelező osztályosra növelt iskolákban mindvégig az anyanyelvükön tanulhatnak a diákok. Ez szerinte a diákok későbbi érvényesülése szempontjából kedvező lesz, hiszen minimum kétnyelvűekké válnak.
Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mivel továbbra is biztosítja az anyanyelv oktatását a nemzeti kisebbségek számára.
A sajtótájékoztatón részt vevő Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes az MTI-nek azt mondta, hogy Kijev kész kétoldalú szakértői konzultációkat is folytatni a jogszabályt kifogásoló országokkal. Kijelentette: semmi akadálya nem lesz, ha erre a magyar oktatási tárca igényt tart.
Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, amely alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A jogszabályt Petro Porosenko elnök még nem írta alá, tehát egyelőre nem lépett hatályba.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnának majd.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!