A Der Spiegel szombati számában megjelenő beszámolóból előzetesen közölt részletek szerint a német kormány hajlandó lenne szakítani azzal a hozzáállással, hogy a szankciókat csak akkor lehet megszüntetni, ha végrehajtják az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás mind a 13 pontját.

Az új megközelítés szerint az egyezmény végrehajtásának előrehaladásával lehetne lazítani a szankciókon, így a kelet-ukrajnai válságövezetben tartandó helyi választásokról rendelkező pont megvalósítása esetén vissza lehetne vonni egyes büntetőintézkedéseket.

Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy az elképzelés a G7 csoport Japánban tartott csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában is szerepel.

A dokumentumban az áll, hogy a szankciók fenntartása közvetlenül összefügg a minszki megállapodás végrehajtásával és azzal, hogy Oroszország tiszteletben tartja-e Ukrajna szuverenitását, és a büntetőintézkedéseket "lépésenként fel lehet számolni, amint Oroszország eleget tesz ezeknek a kötelezettségeinek" - emelte ki Georg Streiter.

Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a Moszkvára kifejtett nyomást, de be kell látni, hogy a "mindent vagy semmit" elven alapuló megközelítés nem célszerű, ezért lehetővé kellene tenni, hogy a minszki folyamat jelentős előrehaladása esetén fokozatosan visszavonják a szankciókat.

Azonban az ügyben az uniós tagállamok csak egyhangúan dönthetnek, és ha nem sikerül megteremteni az egységet július végéig, a szankciók automatikusan megszűnnek - mutatott rá a szóvivő.

A Der Spiegel szombati számából a Spiegel Online hírportálon közölt előzetes szerint Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a hírmagazinnak azt mondta, hogy a szankciók nem "öncélú" intézkedések, és tárgyalni kell enyhítésük lehetőségéről, ha sikerül előmozdítani a minszki megállapodás ügyét. Hasonlóan foglalt állást a napokban Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter is.

Az EU 2014 augusztus 1-jei hatállyal vetett ki szankciókat Oroszország ellen az ukrajnai Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai válságban játszott szerepe miatt. Az orosz védelmi-, pénzügyi- és energiaszektort sújtó büntetőintézkedéseket eddig kétszer hosszabbították meg.

Az Oroszországba irányuló német export tavaly 21,8 milliárd eurót tett ki, ami 40 százalékos csökkenés a szankciók előtti utolsó évhez, 2013-hoz képest. Az import 29,8 milliárd eurót tett ki 2015-ben, 30 százalékkal csökkent 2013-hoz képest.