Jan Dziedziczak a lengyel parlament kulturális bizottságának rendkívüli ülésén számolt be arról, milyen lépéseket tett tárcája azt követően, hogy múlt héten nyilvánosságra került a Ringier Axel Springer egyik belső körlevele, melyben Dekan arra szólítja fel lengyelországi alkalmazottait, hogy a március 9-i EU-csúcstalálkozó után - melynek zárónyilatkozatát Lengyelország nem írta alá - "helyezzék megfelelő megvilágításba" Varsó és Brüsszel viszonyát.

Dziedziczak elmondta: az ügy a lengyel-német külügyminiszter-helyettesi megbeszélés témája volt, és "a német hivatali partner megállapította, hogy a konszern vezérigazgatójának szavai szerencsétlenek voltak".

Felidézte: a botrány előtt is a lengyelországi médiapiac már "többször kétoldalú egyeztetés témája volt", korábban Angela Merkel német kancellárral is megtárgyalták, és Varsó "további magyarázatokat fog kérni".

Megismételte azt a lengyel álláspontot, mely szerint Dekan körlevele "a lengyelországi média függetlenségébe való beavatkozási kísérletnek" tekinthető.

Dekan a körlevélben azt írta: az Európai Unió (EU) a március eleji EU-csúcstalálkozón tanúsított lengyel álláspont fényében "megtanulta, hogy nem kell mindenáron törekedni az egységre", így "bizonyára felgyorsul a többsebességes EU koncepciójának beindítása".

"A közeljövőben az uniós integráció autópályáján nemcsak a gyorsforgalmi és a lassítósáv jelenik meg, hanem egy parkoló is" - fogalmazott Dekan, hozzáfűzve: "éppen ebben a pillanatban kell bekapcsolódnia a szabad médiának, mint amilyen mi vagyunk". A körlevél itt arra biztatja az újságírókat: "súgják meg az olvasóknak, mit kell tenniük, hogy a gyorsforgalmi sávban, ne pedig a parkolóban maradjanak".

Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes és kulturális miniszter a szerdai bizottsági ülésen beismerte: Dekan levele összhangban volt a jelenleg érvényes, még az 1989-es rendszerváltás előtti lengyel sajtójoggal. Glinski konkrétan arra az előírásra utalt, mely szerint az újságíró köteles a szerkesztőségi szabályzatban foglalt "általános irányvonalat" betartani.

Glinski ugyanakkor a lengyel alkotmánnyal szembeszegülőnek minősítette Dekan "beavatkozását", és arról tájékoztatta a jelenlévőket: tárcája a lengyel sajtójog - ezen belül az általa említett előírás - módosításán dolgozik.

Úgy értékelte: a jelenlegi sajtójog "nem szabályozza a túlzott tőkekoncentrációt a médiapiacon", a kidolgozás alatt álló új előírások "a lengyel média pluralizmusát" is biztosítanák. A módosító javaslatokat - amelyek mintájának Glinski az európai jogban, valamint "a civilizált államok jogrendszerében" foglaltakat nevezte - ez év közepéig terjesztenék elő. A miniszterelnök-helyettes egyúttal "bonyolult törvényalkotási anyagnak" nevezte a sajtójogot.

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság által tavaly ősszel bemutatott adatok szerint a lengyel médiapiac 74 százaléka külföldi tulajdonú, s ennek háromnegyede a német kiadók kezében van.