A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a beutazási tilalommal és a Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközök zárolásával járó intézkedések egyik érintettje Deljan Szlavcsev Pejevszki médiamogul, volt parlamenti képviselő.

Az indoklás szerint Pejevszki kulcsfontosságú intézmények és szektorok felett igyekezett ellenőrzést szerezni megvesztegetéssel, illetve médiabirodalmának felhasználásával.

Ugyancsak szankciókat rendelt el a brit kormány Ilko Dimitrov Zseljazkov egykori nemzetbiztonsági tisztviselő, a legnagyobb bolgár állami energiaipari vállalat igazgatótanácsának tagja ellen, azzal az indokkal, hogy Zseljazkov pozícióját felhasználva "zsíros állami megbízásokat irányított át saját hasznára".

Szankciókkal sújtotta a brit kormány Vaszil Bozskov szerencsejáték-mágnást is, akiről a londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az a hír járja, hogy Bulgária leggazdagabb embere.

A tárca indoklása szerint Bozskov azért került rá a szankciólistára, mert kiterjedt megvesztegetési tevékenységet folytatott üzleti érdekeltségeinek védelmében.

A tájékoztatás szerint a pénteken bejelentett szankciós intézkedéseket a brit kormány az Egyesült Államokkal összehangolt módon, a London által két éve létrehozott globális korrupcióellenes szankciós rendszer alapján rendelte el.

James Cleverly brit külügyminiszter a három bolgár elleni szankciók bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az intézkedések érintettjei a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából alapvető fontosságú erőforrásoktól fosztották meg a bolgár népet.

Cleverly megfogalmazása szerint korrupt egyének zsebében kötöttek ki olyan pénzek, amelyeket útjavításra, kórházak felépítésére, a gazdasági növekedés elősegítésére lehetett volna felhasználni.

A brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben, "az ilyen korrupt figurák elleni szankciókkal" is segíti Bulgáriát a korrupció elleni fellépésben és a jogállamiság erősítésében.

A globális kiterjedésű korrupcióellenes brit szankciórendszert London 2021. április 26-án hozta létre azzal a meghirdetett céllal, hogy Nagy-Britannia világszerte felléphessen súlyos korrupciós ügyek esetén.

A brit külügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint a szankciórendszer nem egyes országokat, hanem súlyos korrupciós ügyekben érintett egyéneket és szervezeteket vesz célba.