"El kell fogadni a tagországok vezetőinek megállapodását, így a benne foglalt forráscsökkentéseket is. Ez utóbbi "olyan keserű pirula, amelyet le kell nyelnünk" - jelentette ki a politikus.

Az Európai Tanács ülésén született egyezség "fényt ad az unió jövőjének, de árnyékot is vet," mivel a koronavírus-járvány következményei miatt szükségessé vált ambiciózus helyreállítási alap "karcsúbb" hétéves költségvetést eredményezett, amelyben nem lehetett olyan területeken kellőképpen növelni a forrásokat, mint az egészségügy vagy a kutatás - tette hozzá.

Von der Leyen a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról elmondta, hogy az a tagállami beruházásokat és reformokat segíti majd elő, amelyek végrehajtásában az EU-nak is kulcsszerepe lesz.

A források odaítélésének teljes átláthatóságára van szükség, hogy a pénz oda menjen, ahol a legnagyobb szükség van rá - mondta. Hozzátette, hogy "a jogállamiság nemcsak közös, hanem kötelező érték az EU-ban", így a brüsszeli bizottság védeni fogja azt az unió pénzügyi érdekeivel együtt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a plénum előtt kijelentette: az EU-n belüli kölcsönös bizalom és szilárd összetartás jele, hogy a tagországi vezetők megállapodásra jutottak.

A tanácselnök szerint a megállapodás tisztességes, kiegyensúlyozott, előmozdítja a tagállamok közötti konvergenciát, segíti a gazdaságok ellenálló képességét és csökkenti a koronavírus-járvány negatív hatásait.

Beszélt arról is, hogy a jogállamiság kérdéséről, a tagállami vezetők hosszan tanácskoztak, azonban még csak a vita kezdetén tartanak."

Szájer József, a Fidesz képviselője felhívta a figyelmet a "jogállamiság kapcsán Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércére", valamint az Európai Parlament szabályainak "politikai célra történő elferdítéséről" beszélt.

A képviselő közölte: "a parlamentben sokan beszélnek a jogállamiságról, olyanok is, akiknek halvány fogalmuk sincsen arról, hogy az mit jelent."

"Nekünk a jogállam a szabadságot, a nemzeti függetlenséget és a demokráciát jelenti. A jogállam a jog uralmát jelenti emberek uralma helyett. Az én nemzedékem harminc éve azért harcolt, hogy ez ne csak az Európa nyugati felén élők örökölt privilégiuma legyen. Mi ezért megharcoltunk" - mondta.

Szájer arról is beszélt, hogy véleménye szerint mi nem jelenti a jogállamot.

"Nem jelenti előre nem rögzített, le nem írt szabályok számonkérését. Nem jelenti a kettős mércét, azt amikor valakit megbüntetnek ugyanazért, amiért valaki mást megdicsérnek. Nem jelenti az egyeseknek nem tetsző politikai ideológiák szankcionálását vagy elhallgattatását. Pedig itt egyesek erre használják a jogállam jelszavát" - mondta.

"Azok, akik a jogállamiság fogalmát legtöbbször használják, nem tesznek mást, mint kiüresítik, pártpolitikai céloknak rendelik azt alá - vélekedett a fideszes EP-képviselő.

Aki "jogállamról papol, az ne tekerje ki a szavazási szabályokat csak azért, hogy a neki kedvező eredmény jöjjön ki, amint azt nemrégiben tették a Sargentini-jelentés szavazásakor. Aki a jogállam híve, az ne ijedjen meg az eltérő véleményektől, az adja meg a szót a vádlottnak, hogy védekezhessen" - tette hozzá.

Szájer József közölte: nemrégiben a Magyarországról szóló vitában megtagadták, hogy Orbán Viktor miniszter elmondhassa álláspontját.

A "jogállam egyik legősibb elve a római jogból származik: nullum crimen sine lege. Nincs büntetés törvény nélkül." Ezen elv ellenére, "az Európai Parlamentben, mégis is olyan megoldásokat erőltetnek, amelyeknél nem normatív, nem jogi kritériumok alapján határoznák meg, hol sérül a jogállam, hanem már a gyanú esetén is súlyos anyagi szankciókat vetnének ki és nem garantálnák az egyenlő elbánást sem" - mondta.

A képviselő szerint "ez egy kommunista modell, a gondolatrendőrség orwelli mintája, amely már a szándékot is büntetni akarja."

"Ez a szovjet módszer, a jog kifacsarása a célból, hogy a politikailag másként gondolkodó országokat kioktassák és zsarolják. Mi már láttunk ilyet. Mi már voltunk áldozatai hasonló törekvéseknek, legyőztük őket, és nem fogjuk megengedni, hogy a hátsó ajtón visszatérjenek. Európa jobbat, jobb jogállamot érdemel!" - szögezte le a képviselő.

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője azt mondta, hogy "miután Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli útján - a populisták üres szólamait alkalmazva - győzelemről számolt be, a legnagyobb független magyar hírportál, az Index főszerkesztőjét elbocsátották állásából".

A keddi megegyezésről azt mondta, hogy "történelmi esély lehet az EU újjáépítésére, azonban észben kell tartani, hogy vagy az európai egységet erősíti meg, vagy a populisták térnyerését."

A jogállamisági feltételek nagyon fontosak, egyértelmű kapcsolat kell, hogy legyen a pénzek kifizetése és az uniós értékek között - jelentette ki a politikus.

Cseh Katalin kijelentette: az Európai Parlamentnek ellenőriznie kell a kifizetések útját, hogy a pénz ne vándorolhasson korrupt oligarchák zsebébe, hanem a leginkább rászoruló közösségekhez jusson el.

A képviselő felkérte a német tanácselnökséget és az Európai Bizottságot, hogy tegyenek konkrét lépéseket az ügyben, mivel ennél kevesebb "nem fogadható el."