"Az elmúlt évtizedekben a világon mindenütt általánossá vált, hogy a dzsesszmuzsikusok által játszott repertoár jó része olyan szerzemény, amely eredetileg nem dzsessz célokra született. Musical, filmzene, az utóbbi időben pedig egyre gyakrabban rock és popdal, a Beatlestől a Radioheadig. Ez az anyag azokat a számokat tartalmazza, amelyek különböző okokból kedvesek számomra" - mondta Borbély Mihály az MTI-nek.

A BMC kiadásában megjelent albumon előadóként a Borbély Műhely angol változata, a Mihály Borbély Quartet van feltüntetve, a fúvós mellett Szabó Dániel zongorázott, Horváth Balázs bőgőzött, Baló István pedig dobolt. A cím, a Hungarian Jazz Rhapsody egyben a nyitószám, Zoller Attila Amerikában alkotott világhírű dzsesszgitáros szerzeménye. A lemezanyag időben és térben is szerteágazó elemekből áll; az ezredforduló táján alakult Borbély Műhely már az elején játszotta a V'Moto-Rock népszerű slágerének, a Lerch-Demjén szerzőkettős által jegyzett Várj, míg felkel majd a napnak a dzsesszfeldolgozását.

"Később félretettük, újra elővettük, képbe kerültek más könnyűzenei számok is. Eredetileg úgy terveztem, hogy ezekből egyet-egyet ráteszek a formáció lemezeire, de a 2005-ös Meselia Hill, majd a 2009-ben megjelent Hommage á Kodály is egy nagyon erős zenei koncepció jegyében készült, nem illettek rá ezek a feldolgozások. Végül azt a megoldást választottam, hogy vegyesen válogattam számomra fontos magyar dzsessz- és beat/rock-számokat, Zoller Attila Hungarian Jazz Rhapsody című szerzeménye pedig lemezcímként is jól illett az anyaghoz, a rapszódia szó összefoglalja a sokszínűséget" - mesélte a szaxofon mellett tárogatón és klarinéton is játszó zenész.

A lemez kulcsszáma a világ egyik legtöbbet feldolgozott örökzöldje, Seress Rezső Szomorú vasárnapja, amely átúszik Deák Tamás slágerébe, a Látod, ez a szerelem című táncdalba, ami Mátray Zsuzsa előadásában 1965-ben lett ismert. A Szomorú vasárnap Borbély Műhely-féle változata nemcsak a szerző, hanem a hajdani legendás dzsesszrock csapat, a Rákfogó előtt is tiszteleg, amely a hatvanas évek végén Ráduly Mihály szaxofonszólóival, avantgárd felfogásban adta elő a számot. Borbély Mihály felidézte: tizenhat évesen a rádióban hallotta ezt a Rákfogó-számot, és akkor határozta el, hogy szaxofonos lesz.

"A mi verziónkban valahol benne van Seress Rezső tragédiája, a szám utóélete. A látszólag oda nem illő, vidám Látod, ez a szerelem zenei okokból volt hozzáilleszthető, és feloldja a Szomorú vasárnap súlyos hangulatát" - magyarázta.

Az 57 éves Borbély Mihály 2000 óta a Zeneakadémia Jazz tanszékének tanára, eddigi több mint három évtizedes, sikeres pályafutása során számos dzsessz-, folk- és kortárs zenei formációban (például a Sebő együttesben, a Modern Art Orchestrában, a Trilok Gurtuban, a 180-as Csoportban) játszott, jelenleg többek között az idén Kossuth-díjat kapott Vujicsics együttesnek is tagja. Régebbi és jelenleg is aktuális zenésztársai közül az albumon egy-egy szerzeménnyel szerepel Binder Károly, Oláh Kálmán és Fekete-Kovács Kornél. Hallható továbbá két LGT-szám, a Ringasd el magad és az Ezüst nyár, mindkettő Presser-Adamis kompozíció.

"Solti Jánossal, az LGT dobosával többször játszottam együtt dzsesszt, például a nyolcvanas évek közepén a Budapest Big Bandben, később Presser Gáborral a Magyar Carmen című táncjátékhoz készült zenében dolgoztunk együtt" - mondta a zenész.

Beszámolt arról, hogy már dolgozik a Hungarian Jazz Rhapsody folytatásán, amelyen a tervek szerint egy Szörényi-, illetve egy Szörényi-Bródy szerzemény is helyet kap: előbbi a Hej, barátom, utóbbi az Oly távol vagy tőlem az István, a királyból.

Borbély Mihály mostanában a Vujicsics együttes és a Borbély Műhely mellett a Borbély-Dresch Quartettel koncertezik, augusztus elején pedig a Balkán Jazz Projecttel a németországi Münsterben lép fel, Teodoszi Szpaszov bolgár kavalossal kiegészülve.