A magyar kulturális támogatási rendszer egyike a legkiterjedtebbeknek a világon, az összes kulturális támogatásnak jelentős része, körülbelül 70 százaléka Budapestre, míg 30 százaléka vidékre jut - hangsúlyozta a leendő miniszter, majd példaként hozta fel, hogy a közös működtetésben finanszírozott színházakra 15 milliárd forintot, a klasszikus zene támogatására pedig 18 milliárd forintot biztosít a kormányzat - fogalmazott a tárcavezető.


Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!

PONTOSÍTOTT VÁLTOZAT - Hankó Balázs: kulturális életünk lényege az identitásőrzés

Budapest, 2024. június 12., szerda (MTI) - Kulturális életünk lényege az identitásőrzés kell, hogy legyen - mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára, leendő kulturális és innovációs miniszter az M1 aktuális csatornán és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán.

Hankó Balázs kiemelte, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) három erős pilléren áll: a magyar identitásunkat adó kultúrán, a hivatásformáló felsőoktatáson, szakképzésen és innováción, valamint a jövőt biztosító családügyön.

A magyar kulturális támogatási rendszer egyike a legkiterjedtebbeknek a világon, az összes kulturális támogatásnak jelentős része, körülbelül 70 százaléka Budapestre, míg 30 százaléka vidékre jut - hangsúlyozta a miniszter, majd példaként hozta fel, hogy a közös működtetésben finanszírozott színházakra 15 milliárd forintot, a klasszikus zene támogatására pedig 18 milliárd forintot biztosít a kormányzat - fogalmazott a tárcavezető.

A versenyképesség és az identitásőrző közösségépítés által lesz vonzó a kultúra is - a felsőoktatáshoz és a gyermekvállaláshoz hasonlóan -, az ágazat eredményességét, hatékonyságát javítja többek között a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ felállása is - mondta a leendő miniszter.

Hankó Balázs célként nevezte meg, hogy a magyar minőségi kultúra mindenki számára biztosítva legyen és a mindennapok részévé válhasson.

A leendő miniszter kiemelte: a jövőben erősíteni kívánja az olyan, Csák János minisztersége időszakában elindult programokat, mint például a Neumann János Program, vagy a Petőfi Kulturális Program.

Szólt arról is, hogy idén már több mint 120 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatási intézményekbe, a magyar egyetemek versenyképesebbek lettek. A nemzetközi egyetemi rangsorokban egyre jobb helyezést érnek el a hazai felsőoktatási intézmények, a források pedig megduplázódtak az egyetemi finanszírozásban - hangsúlyozta Hankó Balázs.

Hozzátette: a szakképzést is egyre többen választják Magyarországon és egyre több innovatív kis- és közepes vállalkozás van hazánkban.

Kiemelte: a családügynek és a kultúrának is arról kell szólnia, hogy jobbá tegyük nemzetünket, erősítsük fiataljainkat és családjainkat. Nekünk az a dolgunk, hogy ehhez minden lehetőséget megadjunk úgy, hogy a nemzetünket formáló kultúrát mindenkihez eljuttassuk, a családi életet és a gyermekvállalást pedig vonzóvá tegyük - tette hozzá a július 1-jén hivatalba lépő miniszter.

Fontos a tudás és versenyképesség, de a nemzet érdekében szükség van közösségformáló identitásőrzésre is, ebben pedig a kultúrának és a családügynek kiemelt szerepe van - fogalmazott Hankó Balázs.

Kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország még családbarátabb országgá váljon és hogy minden vágyott gyerek meg tudjon születni.

A kormányzat 2010 óta ötven családtámogatási intézkedést hozott, ezek közé tartozik többek között az utóbbi időszakban bevezetett CSOK Plusz, valamint a 30 év alatti anyák szja-mentessége is. A kormányzat 3300 milliárd forintot fordít évente családtámogatásra, ami a GDP 4,5 százalékát teszi ki - emelte ki Hankó Balázs.

A világ legjobb dolga magyarnak lenni, legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk és ha ezt bárki kritizálja, vagy bárki el akarja venni tőlünk, azt nem hagyhatjuk - fogalmazott a miniszter.