Az M5 kulturális csatorna által készített, 25 perces kisfilmben Lázár János építési és közlekedési miniszter kiemelte: kevés olyan család van Magyarországon, amelyben a közéleti és a szabadságért való küzdelem, a közügyekben való aktív szerepvállalás és egy ügyért való harc annyira egybeforrott volna a család hétköznapjaival, mint a Tisza családnál.

A család politikai aktivitása a 18. században kezdődött, akkor a magyar református egyház egyenjogúságáért és a vallásgyakorlás szabadságáért küzdöttek. A 1860-as évektől a századforduló időszakáig tartó korszakot dominálta Tisza Kálmán személye. "Leginkább az országépítő szóval lehet leírni azt a miniszterelnöki ciklust, amit ő 1875 és 1890 között megvalósított" - mondta Lázár János.

A miniszter szerint a geszti kastély falai között az 1700-as évek végétől 1918-ig mindenképpen minden a politikáról szólt. Három-négy generáció harcolt eszmékért, víziókért, az országért. Ezt jól megmutatja Jókai Mór Kőszívű ember fiai című regényében, amelyben a kőszívű embert Tisza Lajosról mintázta a legenda szerint.

Lázár János beszélt arról is, hogy Geszten helyrehozták a templomot, megépítették az iskolát, létrehozták az óvodát, utakat és közműveket építettek az egész falu területén, és utána kezdtek hozzá a kastély felújításához a magyar református egyházzal közösen.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, történész a kisfilmben kiemelte: nincs még egy olyan magyar család, amely két miniszterelnököt adott Magyarországnak, ráadásul a dualizmus korában, amely a magyarság gyarapodásának, növekedésének az időszaka volt.

Hozzátette, hogy a Tiszák 19. század előtti szerepvállalásáról kevesebb információ áll rendelkezésre. Ami biztos, hogy az 1600-as években a Tisza-ősök Rákóczi György fejedelem udvarában a törökkel vívott harcokban tűntek ki, adminisztratív feladatokat láttak el, Borosjenőn tevékenykedtek.

A törökök elvették akkori birtokaikat, amelyeket később, az ország felszabadítása után peres úton próbáltak visszaszerezni, de az eredeti földek helyett végül más területeket kaptak meg, többek között Gesztet, amely a család központja lett.

A geszti birtokot Tisza László hosszú harcok árán kapta "vissza" Mária Teréziától 1760-ban - mondta Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója.

Tisza Kálmán 1856-ban vette át a birtokot, majd 1902-től fia, Tisza István lakhelyéül szolgált, ő korszerűsítette a meglévő épületet. A modern légfűtéses rendszernek köszönhetően megfelelő klíma, valamint hideg és meleg víz is rendelkezésre állt a kastélyban, amely későbarokk stílusban épült - emelte ki Oláh Zsanett.

A nevelők és művészek révén komoly élet folyt a kastélyban, például Arany János is a Tisza-család gyermekeinek nevelője volt. A háromszintes épület a krónikák szerint kormányülésnek is otthont adott, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt.

Oláh Zsanett felhívta a figyelmet a híres geszti teraszra, amely a család társasági életének helyszínéül szolgált és most kávézónak ad helyet.

Oláh Zsanett ismertetése szerint az épületet teljeskörűen, eredeti állapotban állították helyre, teljes cserére szorult az elektromos, a gépészeti rendszer, a tetőszerkezet, és a homlokzat teljes felújítása is megtörtént. Jó néhány helyen megmaradtak az eredeti külső és belső nyílászárók, amelyeket felújítottak. Tisza Kálmán dolgozószobája és a hölgyszalon is visszakapta régi pompáját, és sok műtárgy került vissza eredeti helyére.

A felújítás mellett kialakítottak egy 25 helyszínt magába foglaló, ezer négyzetméter területű állandó kiállítást is, amely a Tisza család és a korabeli Magyarország történetét mutatja be. A kiállításba Amerikából jött vissza két Barabás-festmény, Tisza Lajos és gróf Teleki Júlia arcképe, és a Magyar Nemzeti Múzeumból is kerültek tárgyak a kiállításba. A felújított kastély a jövőben rendezvényhelyszínül is szolgál - hangzott el.

A magyar világ közepe - A geszti Tisza-kastély újjászületése című kisfilm kedd este 21 órától ismét látható lesz az M5 csatornán.