Különleges kiállításon látható az MTA régi szellőztetőrendszere a Godot Kortárs Művészeti Intézetben
Kultúra, 2024.06.04
Kérem, sóhajtson, Széchenyi úr! címmel látható Budapesten, a Godot Kortárs Művészeti Intézetben Koronczi Endre tárlata, amely a lélegzés vezérmotívumát járja körül különböző művészeti médiumok segítségével, és amelynek központi műtárgya a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Székházának régi szellőztetőrendszere.
A kiállítás egy sok éve tartó projekt eredményeképpen jött létre. Az alkotó szerint a fő cél a levegővétellel, a lélekkel, sóhajtással kapcsolatos gondolatok, metaforák megjelenítése volt, amihez különböző vizuális eszközöket, művészeti médiumokat használtak fel - olvasható az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából létrehozott, mta200.hu oldalon.
A kiállítás koncepciója szerint a "légzőrendszer" elemeiben atomi szinten megőrződött a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, vagyis a tudósok, reformkori nagyjaink lélegzete, lehelete, sóhaja.
"A kiállítás szél, lélegzet, lélek kontextusába nagyon jól beleillett az Akadémia szellőztetőrendszere" - idézik Koronczi Endre alkotóművészt, aki felidézi azt is, hogy tavaly, a székház felújítási munkálatainak kezdetekor talált rá az épület harmadik emeletén a kiállítótér padlója alól kibontott szellőztetőrendszer elemeire.
Az installáció létrejöttében Bicskei Éva és Albrecht Zsófia, az MTA Művészeti Gyűjtemény munkatársai is részt vettek. Kutatást végeztek a szellőztetőrendszer múltjával kapcsolatban, amelynek eredményeivel a kiállítás látogatói is megismerkedhetnek az installáció mellett. A tárlaton évtizedekkel ezelőtt készült archív fotókon elevenedik meg a szellőztetőrendszer, amelyről a kutatás során az is kiderült, hogy annak idején műtárgyként leltározták az MTA Művészeti Gyűjteményében, ami arra utal, hogy már a múltban is művészeti alkotásként tekintettek rá.
"A kiállításon egy útvonalon vezetjük végig a nézőt: több más, ehhez a témához kapcsolódó, más képzőművészeti műfajokban megfogalmazott gondolat során jut el ehhez az installációhoz" - magyarázza Koronczi Endre.
Az ódon szellőztetőrendszer méreteire jellemző, hogy a felhasználásával készített installáció két teljes termet foglal el a kiállításból.
"Mi művészeti leletként tekintünk a 'légzőrendszerre', és a metaforikus tartalma, illetve a lélekkel és lélegzettel való megtöltöttsége teszi számunkra érdekessé" - mondja az alkotó, hozzátéve, hogy ezt a megközelítésüket követi a második szempont, "vagyis hogy e tárgy vizuálisan is nagyon érdekes".
A kiállítás kurátora Cserhalmi Luca. A tárlat június 23-ig tekinthető meg a Godot Kortárs Művészeti Intézetben.
A kiállítás koncepciója szerint a "légzőrendszer" elemeiben atomi szinten megőrződött a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, vagyis a tudósok, reformkori nagyjaink lélegzete, lehelete, sóhaja.
"A kiállítás szél, lélegzet, lélek kontextusába nagyon jól beleillett az Akadémia szellőztetőrendszere" - idézik Koronczi Endre alkotóművészt, aki felidézi azt is, hogy tavaly, a székház felújítási munkálatainak kezdetekor talált rá az épület harmadik emeletén a kiállítótér padlója alól kibontott szellőztetőrendszer elemeire.
Az installáció létrejöttében Bicskei Éva és Albrecht Zsófia, az MTA Művészeti Gyűjtemény munkatársai is részt vettek. Kutatást végeztek a szellőztetőrendszer múltjával kapcsolatban, amelynek eredményeivel a kiállítás látogatói is megismerkedhetnek az installáció mellett. A tárlaton évtizedekkel ezelőtt készült archív fotókon elevenedik meg a szellőztetőrendszer, amelyről a kutatás során az is kiderült, hogy annak idején műtárgyként leltározták az MTA Művészeti Gyűjteményében, ami arra utal, hogy már a múltban is művészeti alkotásként tekintettek rá.
"A kiállításon egy útvonalon vezetjük végig a nézőt: több más, ehhez a témához kapcsolódó, más képzőművészeti műfajokban megfogalmazott gondolat során jut el ehhez az installációhoz" - magyarázza Koronczi Endre.
Az ódon szellőztetőrendszer méreteire jellemző, hogy a felhasználásával készített installáció két teljes termet foglal el a kiállításból.
"Mi művészeti leletként tekintünk a 'légzőrendszerre', és a metaforikus tartalma, illetve a lélekkel és lélegzettel való megtöltöttsége teszi számunkra érdekessé" - mondja az alkotó, hozzátéve, hogy ezt a megközelítésüket követi a második szempont, "vagyis hogy e tárgy vizuálisan is nagyon érdekes".
A kiállítás kurátora Cserhalmi Luca. A tárlat június 23-ig tekinthető meg a Godot Kortárs Művészeti Intézetben.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!