Június 14-én pótolhatatlan veszteség érte a magyar közéletet. Életének 47. évében elhunyt Bogdán László, aki a Baranya megyei Cserdi polgármestere volt, emellett aktív cigányjogi aktivista is. A Webrádió Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely polgármesterét kérte meg, hogy emlékezzen meg Cserdi karizmatikus vezetőjéről néhány mondatban, hiszen mint polgármesterek, mint közéleti szereplők jól ismerték egymást, ráadásul Ujhelyi Istvánnal együtt vállalták a temetés költségeit. (Ujhelyi István később közleményt adott ki, melyben az áll, hogy a temetés költségeit Bogdán László családja kívánja fedezni.) Márkai-Zay visszaemlékezéséből az is kiderül, hogy a jelenleginél sokkal több hasonló, szegény sorból érkező, jó szándékú, a problémák gyökereit mélyen ismerő aktivistára, vezetőre lenne szükség - a polgármester meglátása szerint. 

Márki-Zay Péter két éve ismerte meg Bogdán Lászlót és ahogy a Webrádiónak elmondta, barátjának tekintette. Rendkívüli és legfőképpen unikális személyiségnek tartotta a cserdi polgármestert. Nagyon sok jó cigány ember van, mondta, de az ő személyisége, őszintesége, elismertsége, humora, pótolhatatlan egyveleget alkottak. Elmondta, tudta azt is, hogy nagyon súlyos betegségben szenved, de mégiscsak váratlanul érte a halálhíre. Márki-Zay Péter nem nagyon tud olyan ismert személyt mondani, azaz nagyon keveset, akit ennyien és főképpen nem megosztóan szerettek volna. 

Különösen nagy tetteket hajtott végre a társadalmi előítéletek lebontásában, a társadalmi béke megteremtésében, sőt a cigányság nagyobb mértékű elfogadtatásában is kulcsszerepet játszott - tette hozzá a polgármester. Nemcsak, hogy sokan szerették, de sok nem roma ember is kifejezetten tisztelte őt. Gyakorlati embernek tartotta, aki közvetlen környezetére nagy hatást gyakorolt és még az ENSZ közgyűlésben is felszólalt - fogalmazta meg gondolatait Márki-Zay. 

Bogdán László két alkalommal is járt Hódmezővásárhelyen, ahol nagyhatású előadásokat tartott, idézte fel a polgármester és beszélgettek személyesen is a cigányság helyzetéről, cigány vállalkozásokról. Igenis büszke volt a cigányságára, a hagyományaira, a kultúrájára. Szerényen tudott rendkívül büszke lenni. 

Pedig nagyon mélyről jött, szegény sorban nőtt fel, sokáig még cipőt sem hordott a lábán. Márki-Zay Péter azt is hozzátette, hogy bizony a bűnözés útján is járt korábban, éjszaka tyúkot lopott. Hozzátette azt is, hogy tudomása szerint Bogdán László 3 általános iskolai osztályt végzett, mégis kiválóan el tudott vezetni egy települést, sőt mintafaluvá tette Cserdit. A maga, úgymond unortodox módján állásokat tudott szerezni a településen élő polgárok számára és közismert, hogy a bűnözés lényegében megszűnt a faluban. 

Nem volt ritka, hogy Bogdán László "cselhez" folyamodott, amikor úgy tűnt, egy cég nem vesz fel egy roma dolgozót, annak származása miatt, azonban hogy mégis esélyt adjon neki a munkáltató, garanciát vállalt a leendő dolgozóra és a legtöbben ezt a bizalmat bizony meg is szolgálták. 

A tanulmányok, munka, higiénia és kultúra vonatkozásában el tudta érni, hogy a falubéli emberek jó körülmények között éljenek, folytatta megemlékezését Márki-Zay, aki mindemellett kiemelte, hogy művészileg is alkotó ember volt Bogdán László.

Ráadásul a közfoglalkoztatottaknak is megmutatta a kultúra szépségét és erejét, tette hozzá. Bogdán László nagyon odafigyelt a környezetére, a faluban élő emberekre. Sok jó cigány ember van, olyanok, akik sokat tesznek szűkebb és tágabb környezetükért, és a magyar cigányság soraiban több nagyon tehetséges ember található, de olyan hatású emberre a meglátása szerint egy darabig biztosan várni kell, mint amilyen Cserdi élén Bogdán László volt - zárta gondolatait Márki-Zay Péter.

Boros Tamás