TV műsor

Mezey Barna: kiegyensúlyozottak a Veritas intézet kiadványai

Kultúra, 2015.09.23

Kiegyensúlyozottak, tárgyilagosak, érvelőek és bizonyító erejűek a Veritas intézet 2014-es évkönyvében olvasható tanulmányok - mondta Mezey Barna jogtörténész, az ELTE rektora a Veritas Történetkutató Intézet szerdai könyvbemutatóján, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Az évkönyv tanulmányai az intézet célkitűzéseinek megfelelően toposzokat kérdőjeleznek meg, olyan kérdéseket viszgálnak, amelyek megosztják a közvéleményt, ajánlhatók tanulmányozásra és vitára - tette hozzá.

Mezey Barna hangsúlyozta: a tudomány soha semmilyen kérdést nem tekinthet lezártnak, lényege a kétkedés, a kérdezés. A történettudomány a múlt ránk maradt töredékeit vizsgálja, mint egy mozgásban lévő kaleidoszkóp darabkáit, próbálja egyben látni, ám ez szakadatlan mozgásban van és minden pillanatban más képet mutat.

A történettudományban csak az a kérdés lezárt, amely már senkit se érdekel - tette hozzá.

Az ELTE rektora hangsúlyozta: a történelem és a jelenkori politika szereplőit a mindennapos idealizálás és démonizálás kereteit meghaladva lehet csak reálisan vizsgálni.

A több mint négyszáz oldalas évkönyv tizenhat tanulmányáról szólva Mezey Barna elmondta: átfogják az intézet teljes vizsgálódási területét, a magyar történelemnek az 1867-es kiegyezéstől 1994-ig terjedő időszakát. A szerzők között az intézet dolgozói és külsős kutatók egyaránt megtalálhatók.

Mezey Barna kiemelte például Zinner Tibor történész írását, amely a szerző édesapjának munkaszolgálatos levelezését is feldolgozva tárja fel a zempléni zsidóság második világháborús kálváriáját.

Orosz László történész egy magyar származású, bánáti sváb gyökerű, Budapesten nevelkedő, majd a két világháború között Németországban történészkarriert befutó tudós példáján érzékelteti, hogy miként jelenik meg a kultúrpolitikában a népek közötti kategorizálás és a nagy népek igazságosztó attitűdje. Rácz János tanulmánya az angol sajtóban megjelenő Kádár-képet kutatva világítja meg a mítoszteremtés, a sajtókampány és a félreértés mechanizmusait. Hollósi Gábor történész írása pedig a 1920-as numerus clausust vizsgálja a műszaki egyetem iratanyaga alapján.

Haraszti György történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója Botos János A magyarországi zsidóság vagyonának sorsa 1938-1949 című 125 oldalas kismonográfiájáról szólt. Elmondta: a kötet bemutatja az 1938-as első zsidótörvénytől az 1944. március 19-ei német megszállásig a zsidóság tulajdonának egyre súlyosabb korlátozását, majd a megszállás után a fizikai megsemmisítéssel együtt járó teljes kifosztást, 1945-től kezdve pedig az elszabotált jóvátételt.

A szerző a zsidóság demográfiai, társadalomszerkezeti és tulajdoni viszonyait is aprólékosan, matematikai pontossággal tárja fel. Az új számítások szerint a köztudatban eddig rögzült számokat több ponton mintegy öt-tíz százalékkal lefelé kell korrigálni - tette hozzá.

A kiadvány foglalkozik az "aranyvonattal", illetve az "arany teherautókkal", amelyeken az elrabolt zsidó vagyon legértékesebb részét - ékszereket, műkincseket - hurcolták Ausztriába. A szállítmányokat a szövetségesek, főként amerikai és francia katonák fosztogatták, miközben a szovjet hadsereg Magyarország területéről hurcolta el a zsidó vagyonokat is. Számos ilyen tárgy ma is látható az orosz városok múzeumaiban - tette hozzá.

Haraszti György családja sorsával illusztrálta a világháború utáni években csak papíron megvalósuló zsidó kárpótlást. Elmondta, hogy édesanyja a második világháború alatt tíz hónapig kényszermunkásként építette a hitleri Németországban a frankfurti repülőteret. Ezért a nyugatnémet államtól 1964-ben kapott négyezer márka kárpótlást, ami akkoriban tekintélyesnek számított, mai áron mintegy kétezer euró. Ám a magyar állam a nyugatnémet kárpótlást egy az egyben váltotta át - a valójában jóval kisebb értékű - keletnémet márkára, és úgy fizette ki. Haraszti György édesapja pedig nemzeti ellenállóként háromszáz hold földre volt jogosult 1945-ben. Mire azonban néhány év múlva végrehajtották a szépen hangzó rendelkezéseket, a háromszázból már csak húsz hold maradt - idézte fel a történész.

Hatos Pál, a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának dékánja Büky Orsolya A szellem lovagjai című, a két világháború közti Magyar Corvin-lánc, -koszorú és -díszjelvény történetét feldolgozó 125 oldalas kismonográfiája kapcsán a magyar társadalom végzetes megosztottságára hívta fel a figyelmet. Ma is egymás munkáját romboló előítéletek működnek, amelyeket a Mohácson, Trianonon alapuló vereség kultúrája határoz meg - fogalmazott.

Eötvös József 1848-as első kultuszminisztersége óta van magyar kultúrpolitika, amely azonban az első kultuszminiszter időszakát leszámítva mindig csak a magyar elit egyik részének elképzeléseit támogatta - jegyezte meg a szakember.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Veritas tanácsadó testületének elnöke a könyvbemutatón azt emelte ki: évtizedek torzításai, szellemi visszaélései után eljött az ideje megírni az igazat. Nem baj, ha eközben nem mindig mindenki pontosan ugyanúgy vélekedik egy történelmi korszakról, hiszen ezekre a vitákra már nem a régi ledorongoló attitűd jellemző - mondta.

A volt miniszterelnök kifejtette: bár a régi és mai politikusokat bírálók szerint "rosszul csináltuk", könnyen lehet, hogy ha "nem úgy csináltuk volna, ma még rosszabb lenne".

Botos János és Büky Orsolya könyve a most induló Veritas Füzetek sorozatban jelenik meg.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!