Késő reneszánsz és barokk szerzők művei mellett egy kortárs alkotás és egy 14. században írt darab is felcsendül a Boldogasszony-kápolnában. A Tabajdi Ádám orgonaművész és Osztrosits Eszter hegedűművész házaspár által összeállított különleges repertoár a kápolna 1820-ban épült és 2023-ban teljeskörűen felújított orgonáján és hegedűn szólal meg előadásukban - közölték a szervezők az MTI-vel.

Az adatok szerint az 1360-ból származó Robertsbridge-kódex néhány vokális motetta és olasz tánc átirata mellett a legkorábbi, billentyűs hangszerre írt zenét is tartalmazza, amely a június 22-i koncerten is felcsendülő Estampie.

A darab elhangzása után a kortárs osztrák zeneszerző és orgonista Franz Danksagmüller azonos címet viselő szerzeményét hallhatja a közönség. A művész a széles zenei spektrumot egyesítő innovatív projektjeiről, kompozícióiról és élő elektronikai előadásairól ismert.

A repertoárban szerepel még a 16-17. század fordulójáról egy spanyol és egy németalföldi szerző is. Előbbi Sebastian Aguilera de Heredia, akinek tizennyolc billentyűs műve maradt fenn, és az aragóniai zenei iskola első jelentős alakja volt. Utóbbi pedig Jan Pieterszoon Sweelinck, a németalföldi orgonista hagyomány megteremtője. Sweelinck népszerűsége már életében folyamatosan nőtt annak ellenére, hogy szinte el sem hagyta Amszterdamot. Kortársai "amszterdami Orpheusznak" nevezték.

A műsorból nem hiányozhat a barokk kor egyik legnagyobb zeneszerzője, Johann Sebastian Bach sem. A korabeli műfaj szinte mindegyikében alkotott, de a múzeumok éjszakáján ezúttal egy hegedűre és csembalóra írt szonátája hangzik el.

Az est főszereplője az 1820-as évekből származó, 2023-ra eredeti állapotába helyreállított orgona. A hangszert Elgász Ferenc orgonaépítő mester kifejezetten a Boldogasszony-kápolnába készítette.