Latorcai Csaba példaként említette a tatárjárást, a törökellenes küzdelmeket, a Rákóczi-szabadságharcot, az 1848-49-es szabadságharc dicsőséges csatáit és bukását, Trianon tragédiáját. A legutóbbi emlékeztetőt pedig 1956 őszén kaptuk - tette hozzá.

A Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: véres és dicsőséges küzdelmek, ugyanakkor lemondások, megaláztatások sora vezetett odáig, hogy immár több mint negyedévszázada újra független, szuverenitására büszke ország lehetünk.

Az 1956-os forradalom hősei ezért adták életüket, áldozták fel szabadságukat, nekünk, kései utódoknak pedig az a feladatunk, hogy ne engedjünk a szuverenitásunkat fenyegető követeléseknek - tette hozzá.

Latorcai Csaba arra biztatott, hogy "bátran adjunk hangot annak, mit gondolunk Európa és hazánk jövőjéről". Ezért kell egységesen és minél többen kiállnunk szülőföldünkért, és válaszolnunk határozottan a jövőnket érintő hét kérdésre a nemzeti konzultáció keretében - mondta, és azt kérte a megemlékezés résztvevőitől, tartsák szem előtt, hogy Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké.

Elődeink megküzdöttek szabadságunkért és függetlenségünkért, a mi felelősségünk, hogy vigyázzunk rá, és megőrizzük a saját magunk, és az utánunk következő generációk számára - mondta Latorcai Csaba.

A Nógrád megyei Nőtincsen a rendezvény során avatták fel a község új '56-os emlékparkját és benne az emlékművet, amelyek az 1956-os Emlékbizottság "Büszkeségpont" pályázatának támogatásával készültek el.

Mint Acsay Ákos független polgármester ismertette, a vaskapoccsal összekötött kövek a bezártságot, a diktatúrát jelképezik, egyre lazuló formájuk a szabadságot, a víz a tisztaságot, az életet. Az emlékmű tetején a forradalom lángját helyezték el.

Nőtincsen a település első ismert írásos említésének 700 éves jubileumáról is megemlékeztek.