Szombathy Bálint képzőművész a tárlat csütörtöki megnyitóján felidézte, hogy Cavellini minden szerepében: jól menő kereskedőként, elkötelezett gyűjtőként és későn érő művészként egyaránt megfelelt a "self-made manről" kialakult elképzeléseknek, és mivel felháborította a művészeti intézmények tökéletes közönye kreatív munkássága iránt, saját életét helyezte művészete középpontjába.

A jelentős műgyűjtőként ismert Cavellini azért szánta rá magát önmaga történeti személyként való megteremtésére, mert alkotói munkásságáról a szakma nem akart tudomást venni - emlékeztetett Szombathy Bálint.

Mint hozzátette, Cavellini fantáziáját egy jobb író is megirigyelte volna, hiszen levelezett Dantéval és Leonardóval, rábeszélte Giottót, hogy fejezze be félbemaradt freskóit, míg Van Goghnál portréért könyörgött.

A képzőművész Cavelliniből fokozatosan szövegközpontú alkotó vált, aki 25 híres levélben köszönte meg a róla szóló fiktív kötetek - például Szent Ágoston: Vallomások Cavelliniről, Darwin: Cavellini eredete vagy Nietzsche: Imígyen szóla Cavellini - szerzőinek az odafigyelést.

Szombathy Bálint elmondása szerint Cavellini tevékenysége nem maradt visszhang nélkül, de az érdeklődés nem a nagy múzeumok, hanem a peremeken mozgó küldeményművészek részéről nyilvánult meg elsősorban. A mestert 1980-ban királyként fogadták a bohókás kaliforniai újdadaisták, röviddel később pedig Budapesten kötött barátságot Galántai Györggyel - tette hozzá.

Cavellini maga adott megbízást többek között Szombathy Bálintnak és Galántai Györgynek saját centenáriumi kiállításának megszervezésére is; az Artpool archívumának anyagából összeállított tárlatnak augusztus 24-ig a Lumú felső szintje ad otthont.