Azt korábban is tudták, hogy az alkotás - amelyen a Szentháromság szimbóluma mellett Szűz Mária, Szent Márton, Bűnbánó Magdolna, Árpád-házi szentek, Szent Ágoston, Szent Flórián, Szent Rókus és Sárkányölő Szent György is látható - egykor részben festett volt, de hogy pontosan milyen lehetett, azt nem tudták megállapítani. Nagy Veronika szavai szerint a sümegi falkép igazolja, hogy a szobor egykor világos kőszínű, a domborművek, a puttók, a csúcsán a Szentháromság pedig aranyozott volt.

A művészettörténész hozzátette: a sümegi festménynek köszönhetően derült ki az is, hogy a talapzaton lévő puttók eredetileg apró lámpásokat tartottak a kezükben.

A közterületen álló barokk alkotást Padányi Biró Márton püspök állíttatta, ezért a Veszprémi Érsekség feladatának tekinti, hogy a várnegyed épületeivel együtt helyreállítsa a leromlott állapotú szoborcsoportot is - hangsúlyozta.

Felidézte, hogy egy kollégiumi kertben találtak rá a közelmúltban a szobor több eredeti figurájára, melyeket 1993-ban műkő másolatokra cseréltek.

Az eredeti szobrok eltűntek, így azokat keresni kezdték. Vörös Tamás, a Veszprémi Érsekség főépítésze vetette fel, hogy a veszprémi Davidikum-kollégium kertjében, a kerítésnek támasztva látott néhány kőszobrot, amelyet már teljesen benőtt a borostyán. Bár nagyon rossz állapotban találtak rájuk, kiderült, hogy ezek valóban a szoborcsoport eredeti figurái - mutatott rá Nagy Veronika.

Elmondta, hogy a megtalált eredeti szobrokat a nagyközönség tavaly már láthatta a Szent István-templomban, idén pedig a Biró-Giczey Házban állították ki.

Megjegyezte, hogy nincs meg az összes eredeti szobor, többet még mindig keresnek, és ebben a lakosság segítségét is kérik. Abban reménykednek, hogy ezek a különleges alkotások még mindig Veszprémben vannak.

A kurátor beszélt arról is, hogy az ásatás során a föld alatt falmaradványokra bukkantak, melyek arról tanúskodnak, hogy a mai Szentháromság tér helyén egykor apró házak, szűk sikátorok voltak. Ezeket az épületeket nem bontották el teljesen, körülbelül egyméteres magasságban meghagyták a falakat, majd a területet földdel töltötték fel.

A Szentháromság-szobor Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester alkotása, amely 1750 óta áll a veszprémi vár főterén. Az ország több pontján, a budai várban, Sopronban, Óbudán és Baján is találni hasonló szoborcsoportokat, amelyeket pestisoszlopként is emlegetnek, a legtöbbet ugyanis a városokon végigsöprő járványok után emeltették. A veszprémi szoborcsoport azonban sokkal inkább a kereszténység diadalának, egy új korszak kezdetének az emléke, a veszprémi vár ugyanis hosszú ideig török kézen volt, a magyarok csak komoly harcok árán tudták visszafoglalni és lassan újjáépíteni, ennek állít emléket a Szentháromság-szobor - hangsúlyozta a szakember.