A Vaterland című produkcióban Horváth Csaba koreográfus a felső-ausztriai uradalmak titkait, a vidékies, mégis gazdag birtokok hátterében megbúvó komoly vétkeket kutatja, Thomas Bernhard, az osztrák irodalom nagymesterének szövegein keresztül - olvasható a Trafó ismertetőjében.

A darab nem törekszik időrendi sorrendek felállítására, vagy akár egy adott történet elmesélésére, sokkal inkább a szembenézés gesztusát választja, az állásfoglalásra késztető, fájdalmas témákat feszegető bernhardi univerzum tükrében.

Az előadás elsősorban a Bartók vonósnégyeseivel szellemi közösséget vállaló, töredékként aposztrofált Az olasz férfi című elbeszélésre épül, ugyanakkor a Kioltás és a Megzavarodás című kötetekre, valamint a múltfeldolgozás kiemelkedő drámájára, a Heldenplatz-ra is támaszkodik.

A történet szerint feszült légkör uralkodik az ódon hangulatú felső-ausztriai udvarházban. Az öngyilkos apa temetésére gyülekezők között vannak, akik az épületben túltengő gyász elől a szabadba, a friss levegőre vágynak. Az érintetlennek hitt természetben azonban, az üvegház mögötti tisztáson, jól kivehető a fűben egy világos folt.

A családtagok emlékezetéből kitörölhetetlen esemény nyomát, egy háborús tömegsírnak a körvonalait a nemrégiben bekövetkezett balszerencse és az azt követő borzalmas búcsúztatás teszi igazán láthatóvá. A ravatal előtt felsorakozó rokonok magukban beszélve ismételgetik az apáról, a szülői házról szóló "rágalmakat". A földbe kapart áldozatok utolsó hangjainak nyomasztó emlékétől lehetetlen megszabadulni.

A Trafó hat tánc- és egy fizikai színházi előadást felvonultató, Hazai pálya elnevezésű új sorozatába illeszkedő Vaterland Rácz Attila szövegmontázsát használja fel.

Antal Csaba díszletének legmarkánsabb jellemzője az absztrakt építkezés: a színpad közepén egy manuálisan forgatható térelem uralja a teret. A tiroli vadásztáncok világát megidéző koreográfiában csontok és emlékek kerülnek felszínre.