Íjgyártó István kiemelte: a külföldi egyetemeken tevékenykedő magyar vendégoktatói hálózatra a tárca fontos értékként tekint, hiszen annak tagjai a magyar nyelvet és kultúrát segítenek terjeszteni.

Hammerstein Judit, a KKM külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a Balassi Intézet vezetője felidézte, hogy a bolognai rendszer bevezetése után az európai egyetemeken a kis szakok nincsenek könnyű helyzetben, egyre több helyen zártak be a magyar tanszékek is.

A 2014-es, majd a 2017-es kormányhatározatok nyomán azonban elkezdődött a magyar vendégoktatói hálózat megerősítése: jelenleg 46 vendégoktató 26 országban évente 2000-2200 diákot tanít világszerte. 2020-ra 70, külföldi egyetemen magyar nyelvet oktató tanár munkája járul majd hozzá Magyarország és a magyar kultúra népszerűsítéséhez - számolt be.

A Balassi Intézet 2016-ban beolvadt a Külgazdasági és Külügyminisztériumba; az integráció számos feladatot adott, ezeket azonban sikerült jól teljesíteni - mondta Hammerstein Judit, aki kiemelte: a vendégoktatói hálózat kapcsán mindig egyértelmű volt, hogy az a kulturális diplomácia egyik leghatékonyabb eszköze, amely kiválóan egészíti ki a kulturális intézetek és kulturális szakdpilomaták hálózatát.

Mint hozzátetette, a tárca ezért fokozott figyelmet fordít a vendégoktatókra: szeptemberben várható például annak a kormányrendeletnek a kiadása, melynek eredményeként lezárul a vendégoktatói jogviszony átalakítása.

A Vendégoktatók a magyar kultúráért program azt célozza, hogy a vendégoktatók ne csak a magyar nyelv oktatásában tevékenykedhessenek, hanem egy kiszámítható anyagi keret - fejenként évi átlag 1,5 millió forint - segítségével a magyar kultúrát is terjeszthessék állomáshelyükön - számolt be Hammerstein Judit.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a magyar diaszpóra szerepéről ejtett szót a konferencián.

Mint felidézte, 2010-ben úja kellett szervezni a hagyományos nemzetpolitikát: a jogszabályi kereteket frissítették, elfogadták a nemzetpolitikai és diaszpórastratégiát, kialakították az ezeket szolgáló intézményrendszert, újraindították a Magyar Állandó Értekezletet és elindították a Magyar Diaszpóra Tanácsot is. Nemzetpolitikai célokra 2009-ben még csak 9 milliárd, 2016-ban már több mint 100 milliárd forintott fordított a kormány - emlékeztetett.

A Kőrösi Csoma Sándor Program során Kárpát-medencei fiatalok - idén 115-en - utaznak a diszpóra magyar közösségeihez, a Mikes Kelemen Program célja pedig a diaszpóra értékes könyvtári örökségének Magyarországra szállítása.

A Rákóczi Szövetség 2016-2017-ben 2500 diaszpórában vagy szórványban élő magyar fiatal magyarországi táborozását tette lehetővé - közölte Szilágyi Péter, hozzátéve: a kormány tavaly fogadta el a nemzeti diaszpórastratégiát, melynek legfontosabb eleme az oktatás.

Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára Magyarország felsőoktatási feladatairól tartott előadásában elmondta: a Horizont 2020 európai uniós kutatás-fejlesztési keretprogramba eddig 19 magyarországi intézmény tudott bekapcsolódni.

A Stipendium Hungaricum program a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését szolgálja, a projektbe eddig 53 ország csaknem 3000 hallgatója kapcsolódott be, míg a Campus Mundi program 9,2 milliárd forinttal támogatja a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének fejlesztését a 2016-2021-es időszakban - számolt be.

Mint hozzáfűzte, a kormányzat célja egy egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése révén, a Makovecz Program például máris egyfajta "Kárpát-medencei Erasmus Programként" működik - mondta el Horváth Zita.

A Balassi Intézet által szervezett konferencián a lektori hálózat tagjain túl a KKM, valamint a társtárcák vezetői és a magyar mint idegen nyelv oktatásának meghatározó szakemberei vesznek részt.

(FOTÓ)

Galériánk