King felszólalásában elmondta, hogy éppen Nizzában volt júliusban a francia nemzeti ünnepen történt, 84 halálos áldozatot követelő terrortámadás idején, és "ez ráébresztette a terrorizmus valódi árára". Kinget a bizottságon belül a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásával bíznák meg, azaz ő kapná meg a biztonsági unióért felelős portfóliót.

Hangsúlyozta, miközben egyesek úgy vélik, hogy a britek jövőbeli kiválása miatt nem tudná megfelelően ellátni a feladatát, ő meg van róla győződve, hogy "valódi hozzájárulásra" lenne képes a terrorizmus elleni harc területén. Mint mondta, kinevezése esetén szorosan együtt fog dolgozni az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel a biztonság megteremtését célzó erőfeszítések megkettőzése érdekében.

"A mai világban a tagállamok egyikének biztonsága egyenlő a tagországok mindegyikének biztonságával" - jelentette ki a biztosjelölt. "A nemzetbiztonság továbbra is a tagállamok kizárólagos felelőssége, a határokon átnyúló fenyegetések kezelése azonban egyedül nem megvalósítható" - tette hozzá.

"Mindig is büszke voltam rá, hogy brit vagyok és arra is, hogy európai vagyok, és a kettő között nem látok ellentmondást" - jelentette ki végezetül King, hozzátéve, hogy bár ő ellenezte a kilépést, tiszteletben kell tartani a britek döntését.

A parlamenti képviselőcsoportok elnökeiből álló testület a bizottság ajánlása nyomán dönti el, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja-e az eljárást az EP plenáris ülésén. Az új brit jelöltnek azonban még az Európai Unió másik 27 tagállamának jóváhagyását is meg kell kapnia ahhoz, hogy megkezdhesse munkáját.

Kinget David Cameron előző brit miniszterelnök javasolta biztosnak a visszalépett Jonathan Hill helyére, aki annak hatására jelentette be lemondását, hogy június 23-án a kilépés támogatói kerültek többségbe az Egyesült Királyság uniós tagságáról kiírt népszavazáson.

A kiválási folyamat lezárultáig az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével, a brit kormánynak ezért jogában állt új tagot jelölnie a huszonnyolc tagú bizottságba.

Julian King a jelölést megelőzőn hazája párizsi nagykövete volt, korábban viszont Peter Mandelson és Catherine Ashton korábbi brit EU-biztosok kabinetfőnökeként és az Európai Unióhoz delegált brit állandó képviseleten is dolgozott.

Miközben az uniós biztosok hivatalosan az Európai Bizottságot és az unió érdekeit képviselik, a tagállamok gyakran kulcsfontosságú kapcsolattartókként tartják őket számon, akik bizonyos mértékben a bizottsági vitákon is támogathatják hazájuk kormányának az álláspontját. Így King jelentős szereplővé válhat az Egyesült Királyságnak az EU-val folytatott kiválási tárgyalásai során.