EU: bíztató a jogi aktivisták törökországi szabadon engedése, de további pozitív lépésekre van szükség

Terrorizmus, 2017.10.26

Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) bíztatónak nevezte, hogy egy török bíróság szerdán elrendelte nyolc, terrorizmussal vádolt emberi jogi aktivista feltétel nélküli szabadlábra helyezését, ugyanakkor megjegyezte, további pozitív lépésre van szükség Törökországban az alapvető és szabadságjogok betartása, valamint a jogállamisággal kapcsolatos kérdések megoldása érdekében.

Az uniós külügyi szolgálat közleményében aggasztónak nevezte Osman Kavala, az Anadolu Kültür nevű non-profit kulturális szervezet elnökének nemrégiben elrendelt fogva tartását.

Véleményük szerint az eset az ártatlanság vélelmének és az előzetes letartóztatás elvének az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel összhangban történő alkalmazása alapján nagyon gyors megoldást igényel.

Törökországban a tavaly nyári sikertelen puccskísérlet óta Recep Tayyip Erdogan államfő megszilárdította hatalmát és óriási tisztogatást hajtott végre a teljes államapparátusban. Körülbelül 50 ezer embert őrizetbe vettek, 150 ezret pedig elbocsátottak állásából arra hivatkozva, hogy a hatóságok szerint kapcsolatban álltak a hatalomátvételi kísérletért felelősnek kikiáltott Fethullah Gülennel és szervezetével, amely Erdogan szerint párhuzamos államot épített
ki az államigazgatásban.

Csütörtökön nyilatkozatot adott ki Sztella Kiriakídisz, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke is, aki üdvözölte, hogy az orosz hatóságok kiengedték a börtönből a Krím orosz elcsatolását ellenző két tatár politikai aktivistát.

Kiriakídisz elmondta, a medzslisz, a tatárok "parlamentjének" elnökhelyetteseinek szabadon engedése "helyes irányba tett lépés" Moszkva részéről.

Az elnök reményét fejezte ki, hogy a két vezető szabadlábra helyezését továbbiak követik és arra szólította fel az orosz hatóságokat, hogy vonják vissza azokat a jogszabályokat, amelyek a medzsliszt szélsőséges szervezetnek minősítik és korlátozzák működését.

A muszlim vallású krími tatárok nagy része határozottan elutasítja a 2014 márciusában bekövetkezett hatalomváltást a félszigeten. Kijevbe menekült képviselőik egy része a Krím visszaszerzését sürgeti, többük kulcsszerepet játszott az Ukrajna és a Krím közötti áramvezeték elvágásában 2015-ben.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!