Taner Kilic, az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet törökországi kirendeltségének tiszteletbeli elnöke hat év három hónap szabadságvesztést kapott, miután a törvényszék szerint a 2016-os puccskísérletért felelőssé tett, Törökországban terrorszervezetnek nyilvánított gülenista mozgalom tagja. Tagsággal egyedül őt vádolták, a többiek ellen terrorszervezet támogatása címén folyt eljárás. Mindannyiukra hét év hat hónaptól 15 évig terjedő börtönt kért az ügyészség.

További három jogvédőre, köztük Idil Eserre, az AI törökországi irodájának korábbi vezetőjére egy év 13 hónap börtön róttak ki.

Steudtnerrel együtt összesen hét embert mentettek fel bizonyíték hiányára hivatkozva, beleértve a per másik külföldi érintettjét, Ali Gharavi iráni származású svéd írót és IT-szakértőt.

A per első tárgyalását 2017. október 25-én tartották, amelyet követően Kilic kivételével mindenkit szabadlábra helyeztek.

Steudtnert és kilenc társát 2017 júliusában tartóztatta le a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló "erőszakot és társadalmi káoszt" alakítsanak ki.

A találkozót állítólag Kilic szervezte. Őt már korábban, júniusban előállították a hatóságok, mert feltehetően használta azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül Ankara szerint a 2016-os összeesküvést szervezték.

Bebörtönzésük súlyos feszültséget keltett Berlin és Ankara között. Sigmar Gabriel akkori német külügyminiszter az ügy kapcsán irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott viszonyában. A tárcavezető úgy látta, hogy a hatalomátvételi kísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az európai értékeknek.

Törökországban az eltelt négy év során százezreket vettek őrizetbe, és tízezreket zárattak börtönbe a puccskísérlettel összefüggésben.