TV műsor

NATO-konferencia: számos fenyegetés érinti az euroatlanti térséget

Terrorizmus, 2017.11.23

A tömeges migráció és az ahhoz kapcsolódó terrorizmus, a hibrid fenyegetések, az álhírek, valamint az erősödő ukrán nacionalizmus veszélyeit hangsúlyozták a felszólalók a XXI. nemzetközi parlamenti NATO-konferencián csütörtökön Budapesten.

Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke köszöntőjében kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok rendszerét kiszámíthatatlanság, bizonytalanság jellemzi. Azt mondta: az elmúlt években az euroatlanti térséget érő fenyegetések, komolyabbá és komplexebbé váltak, s az olyan veszélyek - mint a hibrid fenyegetés, a tömeges migráció, s az azzal összefüggő terrorizmus - a NATO tagállamok részérül új, közös megoldásokat igényelnek.

Az Országházban "Az euroatlanti térség jelenlegi kihívásai a hibrid fenyegetéssel a középpontban" címmel megrendezett rendezvényen Hende Csaba felhívta a figyelmet: napjainkra a kibertér az egyik legjelentősebb hadszíntérré vált, amelyben az egyes országok döntéshozatali mechanizmusának megzavarásától, a kritikus infrastruktúra elleni támadásig komoly támadásokra van lehetőség. Elhangzott, hogy a kiberbűnözésnek óránként 50 ezer áldozata van. Elmondta: egyes előrejelzések szerint 2020-ra 4 milliárd ember lesz online, s az ehhez kapcsolódó okos eszközök száma 76 milliárd lehet.

Hende Csaba kitért arra is, hogy a terrorszervezetek az interneten névtelenségre támaszkodva, s a modern kommunikációs eszközök révén az eddigieknél több embert, egyre több fiatalt képesek elérni, s toborozni.

Az Országgyűlés alelnöke szerint mind a terrorveszély leküzdésében, mind a hibrid fenyegetések elleni fellépéshez fontos a társadalmi támogatottság. Ezért is fontos feladatként emelte ki, hogy a politikusok hangsúlyosabban vitassák meg választóikkal a biztonsági kérdéseket.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az elmúlt években jelentős gazdasági, demográfiai, katonai, környezeti változások történek a világban, s mindezek nyomán a biztonsági helyzet romlik.

Kiemelte, hogy a közösségi média az információs hadviselés hadszínterévé vált.

Mint mondta: várhatóan emelkedik a jövőben, az úgynevezett bukott államok száma. Ezen felül számolni kell azzal is, hogy - korábban befagyott, illetve új - konfliktusok lehetnek a posztszovjet és a balkáni térségben is.

Siklósi Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország nehéz helyzetben van. Egyfelől Ukrajnának tartós hibrid válságot kell kezelnie, másfelől a következő években erősödő migrációs hullám várható, Európának tartós migrációs válságot kell kezelnie.

A NATO-nak és Magyarországnak is többet kell tennie, minden veszélyhelyzetre fel kell készülnie - szögezte le Siklósi Péter.

Ennek kapcsán Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a magyar kormány üdvözölte azt a döntést, hogy a NATO növelje szerepét a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Elmondta: ebben a harcban Magyarország is részt vesz, s emlékeztetett, hogy 2018-tól 200-ra növelik a jelenleg Irakban állomásozó erőinek létszámát, amely a jelenlegihez képest mintegy 30 százalékos növelést jelent.

A KKM államtitkára is kiemelte, hogy az euroatlanti régió számos kihívással néz szembe, mint például az illegális migráció, s a terrorizmus. Ezek mellett viszont Magyar Levente, Ukrajnában erősödő szélsőséges nacionalizmus jeleire hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette: azon felül, hogy "egyre magabiztosabban" állnak ki a magyar kisebbség jogait sértő ukrán oktatási törvény mellett, az utóbbi időben a nemzeti érzelmű szélsőségesek fel is léptek a kisebbségek ellen.

Ebben az ügyben az államtitkár nemzetközi fellépést szorgalmazott, mivel - mint elmondta - ez már nem csak Magyarországot érinti, Ukrajna többi szomszédsági kapcsolatában is zavarokat okozott. Úgy vélekedett, ez különösen fontos, amikor a NATO azon dolgozik, hogy megerősítse az elrettentő védelmet keleti határain.

Rasa Jukneviciene, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke kiemelt feladatok között az álhírek, rémhírek és a propaganda terjesztése elleni fellépés hatékonyabbá tételét sürgette.

A hibrid hadviselés tekintetében pedig konkrétan Oroszország fenyegetését hangsúlyozta. Azt mondta: a jelenlegi biztonsági környezetben úgy kell értékelni - s Litvániában is úgy tekintik - mint a "Kreml hadviselése a Nyugat ellen".

Rasa Jukneviciene külön kiemelte Oroszország médiát érintő intézkedéseit, s a nyugati országok választásaiba való beavatkozási kísérleteit. A közgyűlés alelnöke szerint az euroatlanti közösség jelenleg is hibrid konfliktusban van a "putyini Oroszországgal". Úgy véli az orosz elnök az "euroatlanti biztonság meggyengítésére" fókuszál.

(FOTÓ)
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!