TV műsor

Terrorizmus - Németországban történelmi csúcsra emelkedett a közveszélyes iszlamisták száma

Terrorizmus, 2017.07.04

Németországban minden korábbinál magasabbra, 680-ra emelkedett az erőszakra hajlamos, közveszélyes iszlamisták száma, és az iszlamista terrorizmus vált az első számú belbiztonsági kihívássá - állapította meg a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) kedden ismertetett éves jelentésében.

A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat beszámolója szerint a szélsőséges iszlamista irányzatokhoz sorolt személyek száma ugyan kismértékben csökkent - mintegy 24 400 volt tavaly -, de a színtér egyre inkább átrendeződik, túlsúlyba kerül az úgynevezett erőszakorientált, dzsihadista elem, és tovább erősödött a leginkább elterjedt irányzat, a szalafizmus dominanciája.

A nyilvántartott szalafisták száma 2016-ban 9700-ra emelkedett az egy évvel korábbi 8350-ről, és az idén elérte a 10 500-at.

Az irányzat terjedése tovább bővíti a dzsihadisták - iszlamista terroristák - toborzási bázisát, mert - a BfV tapasztalatokon alapuló "ökölszabálya" szerint - ugyan nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

Erre mutatott rá Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter is a 2016-os BfV-jelentés berlini bemutatóján, hangsúlyozva, hogy az iszlamista hátterű erőszakos bűncselekmények elkövetői szinte mind a szalafisták közül kerültek ki. Olyan környezetből érkeztek, amely a világi államot elutasító és a saría - az iszlám jogrend - alapján működő állam felépítését megcélzó ideológiájával a "nyugati társadalom határozott ellenmodelljét" képviseli - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a szalafizmus terjedésének dinamikája töretlen, ezért az állam határozott fellépésére van szükség.

A BfV jelentése szerint 2016-ban "konkretizálódott", valósággá vált az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet jelentette fenyegetettség, ezt mutatja, hogy a 2016-ban történt öt iszlamista terrorcselekmény mindegyike az IÁ-hoz köthető. Az ország továbbra is az iszlamista terrorizmus célkeresztjében áll, és további támadásokkal kell számolni.

A 2016-ban történt támadások az úgynevezett individuális dzsihád megnyilvánulásai voltak, vagyis egyedül vagy legfeljebb néhány tagból álló hálózatok követték el a merényleteket. Azonban a következő időszakban egyedül tevékenykedő terroristák és "terrorkommandók" is hajthatnak végre támadásokat - mondta a belügyminiszterrel közösen tartott tájékoztatón Hans-Georg Maassen, a BfV vezetője.

A szélsőjobboldali színtérhez sorolt személyek száma történelmi csúcsra, 23 100-ra emelkedett az egy évvel korábbi 22 600-ról. A legnagyobb csoportot a neonácik alkotják 5800 fővel. Az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak számát 12 100-ra teszik, ez is rekord.

A szélsőjobboldali indíttatású, idegenellenes erőszakos bűncselekmények száma 1408-ról 1600-ra emelkedett. A színtérhez köthető bűncselekmények száma valamennyi típust együttvéve 21 993-ról 22 471-re növekedett.

A szélsőbaloldali csoportok létszáma 26 700-ról 28 500-ra, 2012 óta a legmagasabbra emelkedett. Az erőszakra hajlamosként számon tartott szélsőbaloldaliak száma 10 százalékkal 8500-ra nőtt. A hozzájuk köthető erőszakos bűncselekmények száma viszont csökkent, 1608-ról 1201-re. A bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve is mérséklődött a szélsőbal veszélyessége, az esetek száma 2246-ról 1702-re csökkent. Ez azonban főleg annak tulajdonítható, hogy nem volt olyan esemény, amelyre nagyszabású tiltakozó akciókat szervezhetett volna a szélsőbaloldali szubkultúra.

Az idén viszont a pénteken kezdődő hamburgi G20-csúccsal kapcsolatban nagy a készülődés, 8000-nél is több erőszakra hajlamos szélsőbaloldali utazhat Hamburgba más tartományokból és külföldről - húzta alá Thomas de Maiziere, kemény fellépést ígérve minden rendbontás ellen.

Nemzetbiztonsági szempontból 2016 meghatározó trendje volt a külföldi hírszerző szervek aktivitásának élénkülése, mindenekelőtt Oroszország, Kína és Törökország részéről. Ezzel kapcsolatban Thomas de Maiziere elmondta: valószínűnek tartja, hogy a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányával összefüggésben nyilvánosságra kerülnek dokumentumok, amelyek a Bundestag ellen 2015-ben elkövetett informatikai támadás révén kerültek illetéktelen kezekbe.

Álhírek és félrevezető információk terjesztésével is számolni kell. Hasonló befolyásolási kísérletek az amerikai és a franciaországi elnökválasztási kampányban is történtek, és minden jel arra utal, hogy a háttérben Oroszország állt - mondta az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!