A szervezők ragaszkodva az eredeti konferencia naptárhoz az idei konferenciát is november hónap harmadik csütörtökén és pénteken 2019. november 21-22-én  rendezték meg Szegeden a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konferencia termében.

A szervezést a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network-Szeged és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft, a Közlekedéstudományi Egyesület közlekedésszakmai támogatásával végezte.

Az idei konferencia fő címe: „Innováció és versenyképesség a közlekedési szolgáltatások területén“ volt . A  tematikát pedig úgy alakították ki, hogy az első napon az Innovációs és Technológiai Minisztérium és háttérszervezete (KTI) mellett megszólaltak a hazai legfontosabb közlekedési szolgáltató vállalatok, a legnagyobb szakmai szövetségek és a KTE képviselői is bemutatva azt, hogy mit tettek eddig szervezetük versenyképessé tételéért, különösen felhasználva az innováció adta eredményeket. A második napon az ITM és KTI előadóin túl megszólaltak a hazai tudományos műhelyek, egyetemek, kutatóintézetek, tanácsadó szervezetek ugyancsak ezekben a témákban felvázolva azt, hogy még milyen kutatások és lehetőségek vannak a versenyképesség és innováció vonatkozásában.

A konferencia egybeesett a Közlekedéstudományi Egyesület 70. évfordulójával, s a rendezők szerették volna méltóan megünnepelni ezt a jeles eseményt, ezért Bősze Sándor a KTE főtitkár-helyettese köszöntötte a mintegy 150 tagú publikumot méltatva az egyesület 70 évét, melyet szakaszokra bontott az eredmények és elvégzett feladatok tekintetében. A tudomány, projektek és fenntarthatóság életszakaszok mind-mind meghatározó hordozói voltak az egyesület munkájának. A KTE főtitkár-helyettese előtt szokás szerint, a házigazda Nemesi Pál CSMKIK elnök az MKIK alelnöke köszöntötte a résztvevőket megköszönve azt, hogy az idén is megtisztelték a konferenciát nem csak a hazai, hanem a külföldi szakemberek is, akik elsősorban Romániából és Szerbiából érkeztek. Nemesi Pál kiemelte, bár a megye ipari teljesítménye elmarad egyes fejlett megyék teljesítményeitől, azonban a közlekedési szolgáltatások területén az élvonalhoz tartozik köszönhető ez földrajzi fekvésének, hiszen hármas határ mentén van, de köszönhető ez a fejlett tercier ágazatnak is, amihez jól illeszkednek egyes közlekedést kiegészítő szolgáltatások is. Rámutatott arra, hogy a megyei informatikában fellehető innovációk között erőteljesen jelennek meg közlekedéssel, logisztikával stb. összefüggő fejlesztések. Ennek bizonyítékaként megjegyezte, hogy éppen most folyik a szegedi rendezésű informatikára alapozott SzeBiT kiállítás és konferencia az egyetem egyik épületében.

A Csongrád Megyei Közgyűlés nevében Dr. Polner Eörs alelnök tartott köszöntőt kiemelve az 1000 éves vármegye örökösének a megyei önkormányzat jelenlegi funkcióját a Települési Operatív Programok (TOP) végrehajtásában. A megye fejlettségét egyfajta gondolati szálon összefűzte a közlekedés infrastruktúra fejletségével is. E tekintetben bár nem áll rosszul a megye a hazai összehasonlítást tekintve, de vannak még feladatok mind a vasúti mind pedig a közúti infrastruktúra további fejlesztése érdekében. A konferencia, nyitó előadását Borbélyné Dr. Szabó Ágnes az ITM Közlekedési Szolgáltatási Főosztályának vezetője tartotta összefűzve az országos versenyképességi kitekintéssel a hazai közösségi közlekedés előtt legfontosabb feladatokkal, melyhez fejlett versenyképességi attitűd és az innovációs eredmények minél magasabb szintű rendszerbeállítása szükséges.

Előadásának címe: „ A közösségi közlekedés versenyképességének megőrzése” volt , de mint nyitóelőadó beszélt az új EU bizottság programjáról kiemelve azt ,hogy az ún. zöld irányvonalnak az ember központú gazdaságnak,az EU polgárok életminőség javításának ,digitalizációnak,és a globalizációnak ,klímasemlegességének végső soron az emberek(utasok) érdekeinek szem előtt tartásának közlekedési vonatkozásait. A hazai jövőkép bemutatásával, - hogy hazánk 2030-ra az öt legélhetőbb ország közé kerüljön 2030-ra Európában- kitért a közösségi közlekedés igényszerinti átalakítására annak hatékony üzemeltetési elvárásaira az alágazatok együttműködésére, a gerinchálózati koncepcióra az utazási lánc igényének szemléletére, az átgondolt és átjárható tarifa és kedvezményrendszerre, valamint a hatékony eszköz és teljesítmény felhasználásra. Ismertette a menetrendi összehangolás eddigi és várható eredményeit, a határon túli magyar lakta területek közösségi közlekedéssel való elérésének javítását és a járműberuházás terén az ún. „zöldbusz program” célkitűzéseit. Kiemelte a közösségi közlekedést érintő klímapolitikai elvárásokat is kiemelve azt, hogy az állam tíz év alatt 36 MD forintot kíván a programra költeni.

Főosztályvezető asszony kitért a készülő és tervezett IMCS-k (Intermodális Központok) valamint a most folyó HKIR és NEJP közlekedésinformatikai fejlesztések várható szerepére, de érzékeltette a közlekedésbe áramló IKOP, MVP, TOP stb. források jelentőségét is.

A helyközi autóbusszal ellátott közösségi közlekedés pályázati rendszeréről is szó esett az előadás kapcsán miszerint a 2018-ban megjelent előzetes tájékoztatók szerint 7 nagy és 7 kishálózatra várható a pályázati anyagok megjelentetése, mely munka jelenleg is folyik.

A nap második előadója Dr. Erb Szilvia a KTI ügyvezető igazgatója „Tudomány és innováció a fejlesztésekért” címmel a KTI szerepéről az ott zajló feladatokról az intézet versenyképességéről és innovációs feladatokról tartott előadást.  Kiemelte, hogy a KTI mint az ITM háttérszervezete szoros feladatokban dolgozik a minisztériummal. Bemutatta az intézetet számokban kiemelve azt, hogy egy non profit szervezet elsősorban a pontos és eredményes munkában érdekelt kiszolgálva a közlekedési kormányzat, kutatási, tudományos, oktatási, tanúsítási, közszolgáltatási tevékenységét. Ugyanakkor a KTI megjelenik mind a nemzetközi mind pedig a hazai piacokon pályázati projektekben a közlekedési kutatások, tanácsadások területén is. Hangsúlyosan szó esett a KTI számtalan K+F és innovációs tevékenységéről mind a járműműszaki mind a klíma és zajvédelmi és az önvezető autók témakörében, de a képzés és vizsgáztatás egyes közlekedési szakmákban még hangsúlyosabb feladatává vált a KTI-nek. Röviden bemutatásra került a leányvállalat KAV Zrt. (Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont) feladatai és egyéb a KTI bázisán folyó közlekedési szakképesítések oktatásáról, a Vasúti Vizsgaközpont szerepéről valamint a GINOP 6.1.9. program KTI által végzett feladatairól is. Igazgató asszony kiemelte ezen felül mind a tanúsításban mind pedig a közösségi közlekedési közszolgáltatásban a KTI meghatározó szerepet foglal el, mint piaci szereplő, s mint az ITM közreműködő szervezete.

„Fejlődés és hagyomány az infrastruktúrában”
Verdes Máté, Magyar Közút Nonprofit Zrt. intelligens közlekedési rendszerek osztályának vezetője igen érdekes előadást tartott, a társaságnál zajló innovatív megoldásokról. A közúti infrastruktúra területén számtalan olyan innovatív megoldás van más hazánkban is, amit az átlag állampolgár nem vagy csak alig ismer. Már most is attraktív az az adatgyűjtési feladat, amit a cég végez telematikai eszközökkel, kamerákkal és egyéb forgalomszámlálási hardverekkel. Az adatgyűjtés és elemzés a forgalomirányításban és tájékoztatásban nagy segítséget jelent, ugyanakkor csak a szakma szűk rétege tudja, hogy a Magyar Közút bázisán folyik az a kísérleti projekt mely a NAP (Nemzeti Adathozzáférési Pont) ami későbbiekben értékes adatcseréket fog megfelelő szabványok által biztosítani az érintett országoknak és szervezeteknek. Kitért az egyes digitális szolgáltató nemzetközi szervezetekkel Google-Vazze stb. együttműködésre is. Osztályvezető úr a közlekedés, logisztika és kapacitásmenedzsment jelentőségéről és eredményeiről is beszámolt. A közutak mentén lévő parkolóhelyi információk széles körű alkalmazása pedig pontos szerepet játszhatnak az úton lévő haszon gépjárművek vezetőinek a vezetési és pihenő idő tervezésére. Különösen érdekes volt előadásának azon része, ahol az önvezető autók és az ott alkalmazott technológiákról volt szó, hiszen létrejön vagy sem az utak szenzorállásának igénye is. Kitért arra is, hogy egyes országok és gyártók milyen fejlődési irányokat vettek ez idáig.

Kerékgyártó József a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója Versenyképes vasút
Vevőközpontúság, szolgáltatásfejlesztés” címmel tartott előadást, ahol különös igényességgel magyarázta el a közösségi közlekedési szolgáltatások és az emberek (utasok) kapcsolatát kiemelve az utas központú szolgáltatásfejlesztést. A legnagyobb személyszállítási vasúti szolgáltató három meghatározó szegmensben dolgozik elővárosi, regionális és távolsági vagy országos szolgáltatások a legjellemzőbbek a vasúttársaságra, de ugyanakkor a nemzetközi teljesítményei is meghatározóak kelet-közép európában melyet fejleszteni kívánnak a lehetőségek és igények mentén. Kiemelte az elővárosi szolgáltatások kiemelve Budapest és vonzáskörzetét a V4 országok között is kiemelkedő. Itt látszik igazán, hogy a fejlesztések (jármű, pálya, villamosítás, biztosító berendezések, értékestés elektronizálása stb.) egyszóval a szolgáltatásfejlesztések milyen utasvonzó képességgel rendelkezik példának említve két kiemelt desztinációt (Székesfehérvár- Budapest, ill. Esztergom-Budapest). Külön szólt arról, hogy ezek a fejlesztések folytatódnak és Bp. elővárosában 2022-re már csak korszerű motorvonatok teljesítenek szolgálatot. A vezérigazgató kifejtette a digitalizáció korszakában a vasúttársaság is halad a korral gondoljunk csak a JÉ jegyrendszerre az interneten vásárolható jegyekre és a számtalan értékesítési automatára melyek telepítve vannak. Ezen felül még jó néhány olyan digitalizált rendszer szolgálja a vasútbiztonságot, forgalomirányítást utastájékoztatást stb. amik már a mai korban elengedhetetlenek. Beszélt a pályasebesség és vontató járművek sebesség emelési törekvésekről a szolgáltatási színvonal egyéb tényezőinek fejlesztéséről és a kiemelt teendőkről, mint a Belgrád-Budapest vasútfejlesztés leendő lehetőségeiről a személyszállítás területén a  EURONIGT flottafejlesztésről az IC+ kocsik fejlesztéséről és rendszerbeállításáról stb.

Végezetül kiemelte a gerinchálózati szerepe a vasút társaságot arra predesztinálja, hogy az említett sebességnövelés, jármű és infrastruktúrafejlesztés mellet komolyan koncentráljanak a hivatásforgalom mellett a családbarát szolgáltatásokra a fesztivál és zarándok turizmusra, kerékpárszállítás mellett a P+R és B+R tárolókra valamint azokra a különleges fejlesztésekre (Pl. Szeged-Hódmezővásárhely Tramtrain szolgáltatásra) ill. a határon túli összeköttetésekre.

Dr. Kerékgyártó János a BKK vezérigazgató-helyettese „Innovációs lehetőségek a fővárosi közösségi közlekedésben” címmel tartotta meg előadását. Előadásának felvezetéseként számot adott a BKK-BKÜ együttműködésről a közlekedésszervező feladatairól és azokról az eredményekről melyek már megvalósultak ill a közeljövőben megvalósulnak az innovációs feladatok során. Így bemutatta a mobiljegy fejlesztés sikerét a kezdeti pilot programtól az élesbe állításig, beszélt az alkalmazott fődiszpécseri tájékoztatási rendszer előnyeiről a jegy és bérlet automaták működéséről és további fejlesztéseiről, Külön szót ejtett az alternatív közlekedési módok a közösségi kerékpár (BUBI) rendszeréről, de szót ejtett a MaaS keretén belüli egyéb fejlesztési lehetőségekről is így különösen a Carsharingről és egyéb alternatívákról.

Fejes Miklós a Volánbusz Zrt. forgalmi régióvezetője, „Versenyképes közösségi közlekedés a VOLÁNBUSZ Zrt.-vel …egységben az erő...” címmel tartotta meg előadását. Mindjárt azzal kezdte, hogy hazánkban, februárban csúcsot döntött a telekocsi rendszer vagy szakmai nevén a „sharing economy” ami komoly kihívást jelent a közösségi közlekedés számára, hiszen a távolsági vagy országos személyfuvarozásuk tekintetében utas elvonzás figyelhető meg. Ezért mindenképpen indokolt volt olyan egységes vállalatot létrehozni, ami képes megfelelni a 21. század kihívásainak a közösségi közlekedési piacon. Az egység az egyenlő és folyamatosan fejlesztett szolgáltatásemelést is jelent. Az azonos eljárással és átlátható működéssel nem csak a szolgáltatás egyenszilárdságú fejlesztését pl. jármű és infrastruktúra célozták meg, hanem olyan eljárásokat is, ami megkönnyíti az utas tájékoztatást az értékesítést minden potenciális utas számára, ugyanakkor a belső üzemi feladatok ellátásában is egy integrált informatikai fejlesztés várható. Kifejtette a helyközi autóbusszal ellátott közszolgáltatási piacnyitás, ami a piacon maradás, ill. piac megszerzés pályáztatásával párosul, kihívás az integrált nagyvállalat számára is, de addig is a legfontosabb cél, hogy a pályázat beadásáig felkészüljenek azokra a kihívásokra, ami a pályázatokban meg fognak jelenni. Értelemszerűen minden régióban, térségben ott szeretnénk lenni zárta előadását a régióvezető.

„A hazai közúti közlekedési szolgáltatói szektor versenyképessége” előadást
Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára tartotta meg talán a legnagyobb érdeklődéssel ahol ismertette elsősorban a közúti áruszállítás területén a versenyképességi kritériumokat. Az egyesület megállapításainak- más szakmai szövetségekkel - azzal adott nyomatékot, hogy a döntéshozók felé már korábban megküldték a véleményüket és a versenyképesség fokozására különböző munkacsoportok is alakultak a minisztériumok és szakmai érdekképviseletek, kamarák részvételével.

A problémákat a következőkben vázolta:

Ötös prés alatt a szakma:

1.      Jelentős költségnövekedések érték őket (pl. útdíj)

2.      Jelentősen nőttek az üzemanyag s bér költségek

3.      mobilitás csomag hátrányai

4.      gépkocsivezetői hiány

5.      láthatóak más a recesszió jelei és ez kihat a fuvarozásra is.

Ezek alapján megállapította növekedtek a közúti fuvarozók száma és teljesítményei, a Mobilitás csomag európai célkitűzései különösen az ún. „Posting” irányelv nem szolgálják a hazai és kelet európai fuvarozók, a CEMT és bilaterális fuvarozási engedélyek nagy száma nem szolgálják a hazai vállalkozások érdekeit.

A hazai problémák sajátosságaiként vetette fel a TSM mérés bizonytalanságát, az engedély regisztráció problematikáját, de különösen a biztosítási díjak exponenciális emelését, amelyek nem szolgálják ennek az alágazatnak az érdekeit.

„Innováció és smart-megoldások. A közúti fuvarozói KKV szektor lehetséges versenyképességi perspektívái” címmel Földi Elek, a NiT-HUNGARY alelnöke tartott előadást.

A gyakorlatban is fuvarozó vállalkozást működtető előadó plasztikus módon mutatta be a kombinált fuvarozás előnyeit és annak alkalmazása esetén azokat a versenyképességi előnyöket, melyek ott megvalósulna. Különösen az a számadat sokkolta a hallgatóságot, amikor kijelentette, hogy évi 50 ezer kamionnal lenne kevesebb Magyarország útjain, ha megvalósítanánk a kombinált fuvarozás valódi feltételeit.

A feltételek között említette az előadó a versenyképes vasúti szolgáltatások (pálya, vontató, személyzet) megteremtését a ROLA forgalomra alkalmas eszközöket, megfelelő minőségű és számú kamionparkolókat. Kifejtette a kombinált fuvarozással 1200 km/nap, míg a csak közúton való közlekedés legjobb esetben is 700 km/nap, út megtétele lehetséges.

Szorgalmazta a relációváltást és a KKV-ék konzorciális megjelenését a feladat ellátásban, de hangot adott a közúti fuvarozás más irányú fejlesztéseseinek is különösen kitérve az informatika, digitalizáció alkalmazására, mint az E-CMR. Azzal zárta előadását, hogy a digitalizáció terén a teherfuvarozásban máris kimutatható hátrányunk van pl. Lengyelországgal összehasonlítva mely arány már 1:2,5 –hez.

Városi közlekedés: a versenyképesség új dimenziói címmel Dr. Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója tartott előadást, a versenyképesség Shumpeter-i megfogalmazásán túl elvezette a hallgatóságot ahhoz a három dimenzióhoz melyek alapvetően befolyásolják az elektromobilitást. Kifejtette, az energia verseny mellett egy idő és időmérleg verseny van, majd visszatekintve egészen 1888-ig bizonyította megállapításait. Ma alapvetően diverzifikációs törekvések vannak és óriási a verseny az energia tárolás terén. A hatótávolság kérdése persze az elektromobilitás alkalmazásában meghatározó és ennek kell alárendelni célkitűzéseinket is a témában. Ezért is fontos az általa bemutatott készülő szegedi fejlesztés ahol a vezetékes troli hálózatot kombinálják önjáró képességgel mintegy meghosszabbítva a vezetékes hálózati teljesítményét ahol a vezetékes töltés után önjárásra alkalmas trolibuszok fognak szolgálatot teljesíteni, mintegy spórolva a felső vezeték kiépítésével és megnövelve a flexibilis közlekedési képességet. Miután azonban Szeged a napfény városa az energiatermelést a leginkább klíma semleges módon napelem park létestésével oldanák meg. Ami a város közlekedés problémáit jelenti az ügyvezető igazgató jó néhány szabályozási problémára hívta fel a figyelmet, ami ebből igazán szorító a városi közlekedési vállalatok számára a finanszírozáson túl a versenyképes munkaerő képzése. Szeretnék azt elérni, hogy a villamosvezetők, trolibuszvezetők és autóbuszvezetők képzési feltételein enyhítsenek és olyan szükséges és elégséges oktatási tematikát szorgalmaznak, mely lerövidítheti a képzés idejét.

A konferencia második napján alapvetően a kutatók a tudomány szólalt meg körbejárva a konferencia tematikájának szinte valamennyi állomását.

„Akkor még nem sejtettem" - az önvezető autók és mi”
címmel Dr. Lukovics Miklós, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, egyetemi docense tartott igazán érdekes előadást kutatva az önvezető vagy autonóm autók társadalmi hatásait mind az Egyesült Államokban mind pedig hazánkban. Kutatásainak középpontjában a társadalmi elvárás és félelem áll, hogy mit gondolnak az egyes társadalmak a technológia bevezetéséről annak időhorizontjáról, de különösen annak felelősségi kérdéseiről. Hangsúlyosan merül fel már mai is képes lesz-e a technológia exponenciális fejlődését a jogi szabályozás követni? Summás megállapítása volt a kutató-oktatónak, hogy ma még a technológiai szint magasabb, mint a társadalom a témában való felkészültsége és elfogadása.

„Mi lesz veled fuvarozás? Helyzetkép az I. Mobilitási Csomagról”
Kovács Kornél, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Gépjármű-közlekedési és Vasút Szabályozási Főosztály, vezetője tartott előadást. Részletesen ismertette az EU mobilitási csomagját majd a nemzetközi közúti fuvarozási teljesítményekről országonkénti fejlődéséről, ill. visszafejlődéséről adott pillanatképet. Kiemelte, a már említett Posting irányelv különösen a szakma gyakorlás feltételeiről, a szociális jogszabályokról, kiküldetések szabályozásáról és a bérelt járművek feltételeiről tartalmaz változásokat. Bár említette miszerint 13 európai ország (akiknek érdekeit jelentősen sérti a szabályozás) megkísérelte a szabályozásváltoztatást, de az nem vezetett eredményre.

Érvek voltak miszerint az irányelv betartatásával egyes országok előnyt fognak élvezni így a versenysemlegesség csorbát szenvedhet, várhatóan a KKV szektorban csökken a vállalkozások száma, nő a munkanélküliség a szektorban, jelentősen nőni fognak a fuvardíjak, adminisztrációnövekedés és üres futás többlet várható. A személyszállításban is változást hoz az 1073/2009 EK rendelet módosulásával.

„Közösségi bevonás a városi mobilitás tervezése során” címmel
Kovács Tamás, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., központvezetője tartott előadást. Előadásában a mobilitás tervezés rejtelmeit ismertette és annak módszereibe avatta be a hallgatóságot. A felülről vagy alulró építkező tervezési módszerek kritériumait ismertetve, megerősítette, hogy az alulról építkező eljárást tartja legcélravezetőbbnek. Megerősítette a SUMP-ok tervezése okán, az emberközpontú közlekedést szem előtt tartva a jó helyzetelemzés csak a lakosság bevonásán keresztül valósulhat meg. Kitért a budapesti mobilitási pontok kiválasztására (Gellért tér,Kelenföldi pu.,Nyugati pu.,József A. Lakótelep), s világossá tette a közösség nélkül nem lehet a jó és fenntartható mobilitást létrehozni és mind az emberi mind pedig az épített környezet védelmének prioritása kell, hogy megvalósuljon.

„A helyi közforgalmú közlekedés jövője - versenyben az utasért” címmel
Dr. habil Horváth Balázs, Széchenyi István Egyetem, Építész, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedési Tanszék, dékán, tanszékvezető előadásában a közösségi közlekedés ezen belül is a helyi közlekedés versenyképességének kritériumairól. Feltette a kérdést a közösségi közlekedés rugalmas, kényelmes, biztosítja a szabad időválasztást? A választ mindenkinek magának kell megfelelnie, egy azonban biztos a közösségi közlekedés használata érdekében komoly tudatformálást kell az állampolgároknál végrehajtani. Tudatosítani kell az egyéni motorizáció hátrányait nem csak a társadalmi költségek tekintetében, hanem a klímavédelem, emisszió, infrastruktúra védelem stb. tekintetében is. Azért a közösségi közlekedési szolgáltatások eladhatósága szempontjából szükséges lesz a gyorsaság, pontosság és megbízhatóság és a megfelelő diverzifikáció is.

„Elektromobilitástól a MaaS-ig, közlekedési innováció a BME-n” címmel
Aba Attila, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésüzemi és közlekedésgazdasági Tanszék, tudományos segédmunkatárs, a KTE képviselője tartott előadást. Pazar felsorolásában tájékoztatta a konferenciát a BME-n folyó kutatásokról, most felsorolni is nehéz lenne, hogy hány és milyen mélységű projekteket kezel az Egyetem a közlekedési témákban kiemelve persze a MaaS koncepció és ahhoz kapcsolódó kutatásokat. Számtalan egyetemközi együttműködést sorolt fel a témában megemlítve azt, hogy bár a MaaS koncepció jelenleg még kezdeti szakaszban van, az azonban látszik, hogy nagy az érdeklődés a technikai kihívások területén. Az üzleti modellre bár számtalan javaslat és pilotműködés létezik a világban, alkalmazhatóságának még számos akadálya van. A tényleges kereslet ki fogja kényszeríteni a valós stratégiai gondolkodást e téren is.

„Az autóbusz üzemeltetés és szolgáltatás-beszerzés keretei a módosított 1370/2007 EK rendelet tükrében” címmel Murányi Szilvia, az IFUA Horváth&Partners Kft. vezető tanácsadója tartott előadást. A címben szereplő jogszabály (PSO) és a hazai személyszállítási szolgáltatásokról szóló rendelkezéseit vette górcső alá. Világossá tette mit is jelent a személyszállítási közszolgáltatásban a piacnyitás, melyek azok a mozgásterek melyek alkalmazhatósága terén nem csak az ellátási felelősöknek (állam és önkormányzatok), hanem a szolgáltatóknak is komoly tenni valóik vannak. Kitért a közszolgáltatás speciális kiválasztási elveire, azokra a szakmapolitikai kérdésekre, amire meg kell felelni és felvázolta azt a két lényeges modellt, ami alapján a kiválasztás pályáztatás útján megtörténhet. Végigvezette a koncessziós eljárás szabályrendszerét és kötelezettségét, de kitért a klasszikus közbeszerzés adta kiválasztási kritériumokra is. A finanszírozási modellek lehetőségeit vizsgálva kitért a közszolgáltatásban szigorúan vett túl kompenzáció tilalmára, ugyanakkor érzékletesem mutatta be a finanszírozási lábakat, amit a közösségi közlekedésben alkalmazni lehet. Röviden bemutatta a minőségi szolgáltatás elvárását az ott alkalmazott ellenőrzési kritériumokat (SLA), de a jármű minőség és infrastruktúra használat elveire is.

Hétköznapi Innovációk címmel Egri Zsolt, a New Line Kft. ügyvezetője tartott rövid, de lényegre törő előadást. A konferencia egyik támogatójaként természetesen elsősorban saját innovációikat mutatta be, beszélt a NEJP projektben vállalt szerepüktől a szenzorális parkolás, a kijelző vezérlés, mobiljegyhez kapcsolódó hardverfejlesztés, a digitális igényvezérelt szolgáltatás, a pénz nélküli automata, elővételi terminál és ellenőri készülékfejlesztésekről. Bemutatva azt a szakmai munkát, amit a cégnél a közlekedés informatika területén végeznek.

Háztól-házig: intelligens közösségi közlekedés címmel
Radnóthy Csaba, a KTI Nonprofit Kft. HKIR projekt vezetője tartott előadást. Egy jövőt bemutató Hyperloop víziót bemutató kisfilm után a HKIR (Helyközi Közlekedés Információs Rendszer) alkalmazhatóságáról leendő tudásáról adott számot. Kifejtette hosszú előkészítés után a közbeszerzésen kiválasztották a rendszer fejlesztőket és szállítókat, a szerződés megkötése után a megvalósítás szakaszánál tartanak, s remélhetőleg ennek eredményeit 2021-ben már érzékelhetik az utasok és szolgáltatók párhuzamosan a NEJP fejlesztésekkel és megvalósításokkal együtt.

A konferenciát a levezető elnök Dr. Szeri István az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma elnökének szavai zárták. Jó választásnak ítélte meg a konferencia témáját s ez nem csak az érdeklődők számából állapítható meg, hanem a nagy sajtóérdeklődésnek is. Megállapította, hogy a versenyképesség és innováció szoros jegyben jár a fejlődéssel. A hazai közlekedési szolgáltatások bár számos problémával küzdenek, mégis igyekeznek a versenyképességüket növelni számtalan fejlesztéssel, ill. azok alkalmazásával. Az világosan látszik, hogy a digitalizáció eredményei, ill. azok használata nagyban befolyásolják egy-egy résztvevő piaci sikereit. Nagy örömmel nyugtázta, hogy a technológiai fejlesztések terén mind a hazai kutatóhelyek, egyetemek, mind a szakos vállalatok számtalan eredményt értek el, s elérkezett az idő azok rendszerbe állítására. Végezetül a konferencia sikerére is alapozva a „jövőre veletek ugyanitt” kifejezés is elhangzott, ami biztató, mert lesz XXII. közlekedési konferencia.

(www.webradio.hu)

Galériánk