Szanyi Tibor, az Igen, Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) miniszterelnök-jelöltje azt mondta: 131 év után betiltotta a hatalom Magyarországon a május elsejét, a felvonulásokat és a közösségi rendezvényeket, egyedül a kocsmák terasza lehet nyitva. Pedig 131 évvel ezelőtt a Városligetbe rendezett országos megmozduláson hatvanezren voltak - tette hozzá.

Szanyi Tibor szerint az elmúlt 11 évben a magyar kormány folyamatosan vett vissza a munkásjogokból.

Bejelentette: az ISZOMM párt szeptember 11-éig "a munkás büszkeség napjáig" 250 ezer aláírás gyűjtésébe kezd annak érdekében, hogy Magyarországon a havi nettó minimálbér 250 ezer forintra emelkedjen.

Vajnai Attila, az Európai Baloldal - Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke szerint az Alkotmánybíróság "meggyalázta" május elseje szellemét azzal a döntéssel, amivel a kormány "munkavállaló ellenes rabszolgatörvényét" egy-két megjegyzéssel jóváhagyta. Arról is beszélt: pártjuk támogatja az ISZOMM kezdeményezését

Csiszár Zsolt a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) elnökségi tagja úgy fogalmazott: aki dolgozik, aki nem a tőkéjéből él munkanélküliként, az a munkásosztályhoz tartozik, és pártjuk mellettük áll.

Kiemelte: jó kezdetnek tartja a 250 ezer forintos minimálbért. Azonban a magyar munkás harmadát keresi, mint a német, és ugyanez igaz a kínai vagy bangladesi munkásra a magyarhoz képest. Ezeket a különbségeket nem szabadna tűrni - tette hozzá.

A rendezvényre telefonon jelentkezett be Krausz Tamás baloldali történész is, aki elkerülhetetlennek nevezte a tulajdonviszonyok megváltoztatását ahhoz, hogy a munkások ellenőrzést szerezhessenek "létfeltételeik" felett. Úgy vélte, a munkások fő ellensége a nacionalizmus.