Randy Schekman és Thomas Südhof 2013-ban az amerikai James Rothmannal megosztva nyerték el az fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

A testünkben lévő sejtek számos különböző molekulát termelnek, amelyeket meghatározott helyekre küldenek. A szállítás során e molekulák közül sok apró, tasakszerű struktúrákba, úgynevezett vezikulákba tömörül. Ezek a vezikulák segítenek az anyagok különböző helyekre történő szállításában a sejten belül, és a sejt felszínéről jeleket küldenek a molekuláknak a test más sejtjeihez.

Az 1970-es években Randy Schekman olyan élesztősejteket tanulmányozott, amelyekben ez a szállítórendszer meghibásodott. Kimutatta, hogy a működési zavarok genetikai hibákra vezethetők vissza, és elmagyarázta, hogy a különböző gének hogyan szabályozzák a transzportok különböző lehetőségeit. Thomas Südhof az 1990-es években egerek agyának idegsejtjeit tanulmányozva kimutatta, hogy a vezikulák hogyan maradnak a helyükön, készen arra, hogy a megfelelő pillanatban jelet hordozó molekulákat szabadítsanak fel.

A dán Ole Petersen kutatásai során feltárta a külső elválasztású mirigyek váladéktermelését szabályozó folyamatokat, valamint felfedezte, hogy az alkohol egyes bomlástermékei hogyan képesek nagy mennyiségű kalcium felszabadítására a sejten belüli raktárakból, és ezáltal hogyan eredményeznek hasnyálmirigy-gyulladást.

Sahin-Tóth Miklós, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles professzora a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás genetikai kockázati tényezőit vizsgálja biokémiai, sejtbiológiai és állatmodelles módszerekkel.

A szerdán kezdődő konferenciára - amely immár a huszonegyedik Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozója - az ország 52 középiskolájából 280 gimnazista, valamint 150 egyetemista hallgató, mentor, junior mentor érkezik. A háromnapos rendezvény során a 2013-ban indult program résztvevői az előadások mellett találkozókon, laboratóriumlátogatásokon vesznek részt. A konferencián adják át a Kiváló Szent-Györgyi Hallgató 2023 elismerést is.

A 2021 őszétől Nemzeti Tudós Akadémia nevet viselő programot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre, hogy újra vonzóvá tegye a fiatalok számára a tudományos életpályát. Elindították azt az egyedülálló, a résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között - a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan - végigkísérő programot, mely képes arra, hogy hazánkban tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával.

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány a magyar kormány támogatásával megvalósuló, hazai és nemzetközi mentorok részvételével zajló programjába olyan gimnazisták - Szent-Györgyi diákok - jelentkezhetnek, akik már a középiskolában kimagasló eredményt értek el a különböző hazai és nemzetközi versenyeken biológiából vagy kémiából, valamint eltökélt szándékuk, hogy élethivatásul a kutatói pályát válasszák. A középiskolás tanulók képzése a húsz - országos lefedettséget jelentő - területi képzési központon kívül az országos képzési központokban - Debrecen, Gödöllő, Hódmezővásárhely, Pécs, Szeged, Szombathely - kialakított korszerű, modern laboratóriumokban zajlik.

A programba felvételt nyert egyetemisták - Szent- Györgyi hallgatók - és doktoranduszok az adott város - Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged - egyetemének kutatólaboratóriumaiban, illetve a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, vagy a fővárosi Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben végezhetnek kutatómunkát.