A négy visegrádi országot, a három balti államot, valamint Romániát és Bulgáriát tömörítő, 2014-ben alakult formáció hétfő délutáni online találkozóján a NATO 2030-ig tervezett reformjáról és Ukrajna helyzetéről volt szó.

Áder János felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2017-ben elfogadott egy kormányzati ciklusokon átívelő haderőfejlesztési tervet, amelynek időarányos céljait minden évben teljesítette; a "Zrínyi 2026" terv végrehajtását a koronavírus-járvány sem akadályozta meg.

Ukrajna kapcsán az államfő megismételte a magyar álláspontot, amely szerint Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de ezt nehezen teheti, ha az ott élő őshonos magyar kisebbség kevesebb jogot élvezhet, mint a szovjet érában.

Áder János szerint a jövőben a keleti kihívás mellett a NATO-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a délről érkező fenyegetések elhárítására is, utalva ezzel a terrorizmusra, az illegális migrációra és az orosz befolyás térnyerésére a Nyugat-Balkánon.

A találkozó érintette a klímaváltozás témáját is. Ennek kapcsán Áder János elmondta, Magyarország úgy tudta csökkenteni 32 százalékkal a károsanyag-kibocsátását, hogy eközben nőtt a hazai GDP. Üdvözölte, hogy az Egyesült Államok visszatért a Párizsi megállapodás kötelékébe, és nyomatékosította, hogy a klímaváltozás negatív hatásainak leküzdésében Magyarország szövetséges lesz.

Galériánk