Alapvető jogok biztosa: az oktatásban különösen fontos az egyenlő bánásmód betartása
Belföldi hírek, 2024.11.21
(MTI) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint Magyarországon tilos bárkit a politikai véleménye miatt hátrányos megkülönböztetésben részesíteni, ami az oktatási intézményekre, így az egyetemekre is kötelező - tartalmazza az alapvető jogok biztosának az Országgyűlés honlapján olvasható közleménye.
Kozma Ákos Hegedűs Barbarának, a Fidesz országgyűlési képviselőjének - a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen készülő doktori értekezése kapcsán az utóbbi napokban napvilágot látott kritikus véleménnyel összefüggésben feltett - kérdésére válaszolt. Hegedűs Barbara álláspontja szerint ugyanis az ügyben felmerülhet a politikai vélemény miatti diszkrimináció gyanúja.
Az ombudsman felidézte: a képviselő azt a kérdést tette fel, mi az álláspontja a politikai vélemény miatti diszkriminációval kapcsolatban, továbbá milyen intézkedési lehetőségek, vizsgálati jogosultságok állnak rendelkezésére ilyen és hasonló esetekben.
Kozma Ákos rámutatott: az alapvető jogok mindenkit megilletnek, függetlenül a politikai meggyőződésétől. Az ilyen jellegű megkülönböztetés ellentétes a demokratikus társadalmi normákkal és a tisztességes eljárás követelményeivel, különösen, ha az oktatási szférában fordul elő, ahol az objektivitásnak és a tudományos szabadságnak kiemelt szerepe van.
Tájékoztatása szerint az egyenlő bánásmód megsértésének gyanújával kapcsolatos esetekben az alapvető jogok biztosának kétféle eljárási lehetőség áll rendelkezésére.
Az egyik szerint a hatósági kérelem alapján, illetve a törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. Ezekben az eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy a jogsérelmet szenvedő embert vagy csoportot hátrány érte, vagy - közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget.
A fentiek valószínűsítése esetén a másik félnek kell azt bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani - ismertette.
A hatóság hivatalból eljárást a magyar állam, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által esetlegesen elkövetett jogsértések miatt indíthat - tette hozzá.
Az alapvető jogok biztosa - folytatta - a tényállás tisztázása érdekében szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le, amelynek körében egyebek mellett a felektől nyilatkozatokat, adatokat kérhet be, személyes megjelenésre idézheti be őket, tárgyalást tarthat, tanúkat hallgathat meg. Ha pedig megállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, akkor a többi között elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését és bírságot szabhat ki.
A hatóság döntései a felekre nézve kötelezőek - fűzte hozzá Kozma Ákos.
Közlése szerint a másik eljárástípus az ombudsmani vizsgálat. Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása az alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár.
A lefolytatott vizsgálatról jelentés készül, amely nyilvános és tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. Ha a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jutnak, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására ajánlást tesznek a vizsgált hatóság felügyeleti szervének - írta.
Az ajánlások címzettjeinek 30-60 nap áll rendelkezésükre a jelentésben foglaltakkal kapcsolatos álláspont kifejtésére. Az ajánlások a címzettekre nézve nem kötelezőek, azonban azokat az ombudsmani gyakorlat tapasztalatai alapján a legtöbb esetben elfogadják, és az ajánlásoknak eleget tesznek - emelte ki.
Kozma Ákos az egyetemi diszkrimináció gyanúját felvető esetek kapcsán arról tájékoztatta az országgyűlési képviselőt, álláspontja szerint az egyetemek mint a társadalmi tudás központjai különösen fontos szerepet játszanak abban, hogy előmozdítsák a sokszínűséget, a szabad gondolkodást.
Bármely hallgatóval szembeni diszkrimináció, amely politikai nézetein alapul, nemcsak törvényellenes, hanem ellentétes az oktatás szellemiségével is. Az ilyen esetek nemcsak a hallgatók jogait sértik, hanem káros hatással vannak az egyetemek nyitott és befogadó légkörére is - fogalmazott.
Hangsúlyozta: fontos, hogy az intézmények világos etikai normákat és belső szabályzatokat alakítsanak ki, amelyek garantálják az egyenlő bánásmódot, és elkerülik a megkülönböztetést politikai nézetek alapján.
Az egyetemeknek emellett proaktív módon kell fellépniük olyan fórumok létrehozásával, amelyek elősegítik az esetleges problémák nyílt és tiszteletteljes kezelését, hiszen az egyenlő bánásmód olyan alapvető érték, amelynek megerősítése mindannyiunk közös érdeke - írta válaszában az alapvető jogok biztosa.
(MTI)
Címkék
diszkrimináció Orbán Balázs
Véleménye van? Szóljon hozzá!