Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta: a pandémia idején mindvégig stabil maradt a város működése, csaknem 1,9 milliárd forint plusz állami támogatás érkezett, ennek egy 588 millió forintos, a helyi iparűzési adó kompenzációjaként kapott részét illesztették bele a költségvetésbe. A kormányhatározattal megítélt forrásból csapadékvíz-elvezetésre, közlekedésfejlesztési feladatokra, önkormányzati ingatlanok és a város egyik víztornyának felújítására költhetne a város.

A mintegy 37 milliárd forintos főösszegről a közgyűlési többséget adó, az ellenzéki pártokat tömörítő Éljen VárosuNK Egyesület (ÉVE) tagjai úgy vélekedtek: ez az utóbbi három év legrosszabb költségvetése részben a pandémia, részben a kormány miatt, mert nagyobb részt csak meghatározott fejlesztésre szánt pénzek érkeznek, nem szabadon felhasználható összegek. Kifogásolták, hogy az 588 millió forint felhasználásáról a veszélyhelyzet idején a polgármester egy személyben döntött, anélkül, hogy egyeztetett volna a többséget alkotó képviselőkkel, így nem is szavazták meg a költségvetés módosítását.

Az ÉVE frakciójának előterjesztésére és annak többségi szavazatával megváltozott a nagykanizsai közgyűlés szervezeti és működési szabályzata.

A változások közé tartozik, hogy a közgyűlési patkóban ezentúl nem a Fidesz-KDNP, hanem az ÉVE képviselői ülnek a polgármester jobbján, a polgármester jogkörét a közgyűlés köszöntésére és levezetésére korlátozzák, továbbá az ÉVE tagjai közül kikerülő öttagú tulajdonosi bizottság ellenőrzi a jövőben az önkormányzati fejlesztéseket, beruházásokat.

A több mint 30 napirendi pont között szerepelt az is, hogy az ÉVE javaslatára egy bizottságot hozott létre a közgyűlés, amely a kormánypárti polgármester veszélyhelyzet alatt hozott döntéseit vizsgálja. Egy ilyen határozatot már érintettek is, többségi döntés alapján - más feladatkörben - visszahelyezték a Kanizsa Médiaházhoz a társaság ügyvezetőjét, akit két hónapja a polgármester menesztett.