Az indítványozó, egy internetes hírportál munkatársa 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében magát kirgiz állampolgárnak kiadva Magyarország déli államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez.
Az ügyben az újságíró tevékenységét a hatóságok úgy értékelték, hogy munkája során közokirat-hamisítást és hatóság félrevezetésének vétségét követte el. Az elsőfokú bíróság az indítványozót megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott.
Az Ab leszögezte: alkotmányos követelmény, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróság értékelje, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára, továbbá, hogy ezen közérdekű információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül, hogy az elkövetett jogsértés, figyelemmel annak társadalmi hatására is, aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e.
Az ügyben eljáró bíróságok azonban ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, így jogértelmezésük alaptörvény-ellenes, emiatt az Ab megsemmisítette.
(MTI)
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!