Az LMP által benyújtott kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembehelyezését engedélyezni, amelynek az üzembehelyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja, a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?"

Szendefy Mária szerint az NVB "ismét politikai döntést hozott, amikor 8-7 arányban "lényegében a kormánypárti delegáltak szavazataival" elutasította a kezdeményezés hitelesítését.

Hozzátette: a bizottság az elutasításkor a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmára hivatkozott, azonban ez szerintük elfogadhatatlan.

Nem azt mondjuk, hogy 2023. december 31-én mindent leállítunk, hanem azt, hogy az akkori adatok alapján hozzák meg a döntéseket 2024-ben, ami alapján további kapacitások már nem épülhetnének - mondta, és felhívta a figyelmet arra, a kormányzatnak például a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) eltörlésekor "nem okozott problémát" egyik napról a másikra törvényt hozni.

A politikus szerint a bizottság próbálta megvédeni a kormány álláspontját az akkumulátorgyárak ügyében, de - mint mondta - a testületnek nem feladata a népszavazási kezdeményezés elbírálásakor véleményt alkotni az akkumulátorgyárakról. Bízzuk ezt az emberekre, akik tájékozottak, és ha lehetőséget kapnak rá, el fogják tudni dönteni, ki akarják-e árusítani a magyar termőföldet, vízkészletet, akarják-e, hogy vendégmunkások tízezrei települjenek közepes méretű magyar városokba - fogalmazott.