Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, az alapítvány kuratóriumának tagja a Polgári Magyarországért Díjjal kitüntetett Bagdy Emőke munkásságát méltató beszédében azt mondta: az emberek lelki egészsége nemzeti sorskérdés.

Nemzeti sorskérdés, hogy miként tud mindenki szebb, boldogabb, teljesebb, egészségesebb életet élni. Miként tudja felhasználni tehetségét és előbbre lépni, gyarapodni. Nemzeti ügy, hogy a betegek, köztük, azok is, akik lelki betegségben szenvednek, miként tudnak gyógyulni. Bagdy Emőke ennek a nemzeti ügynek szentelte az életét - közölte.

Gulyás Gergely a laudációban azt mondta, olyan kiemelkedő emberi példaadásáért mondanak köszönetet, amely elsősorban szolgálatot jelent.

Olyan szolgálatot, amely nagyon sokat tett az emberi életért, az emberek egészségéért és a betegek gyógyulásáért - jelentette ki. Szólt arról, hogy Bagdy Emőke pályafutása rendkívül nehéz körülmények között kezdődött a diktatúrában.

Református lelkész lányaként csak komoly akadályokat leküzdve juthatott be az egyetemre. A magyar pszichológia és pszichiátria egyik úttörőjeként tudott tudományos teljesítményt elérni ellenszélben is - mutatott rá Gulyás Gergely. Közölte: Bagdy Emőke nagyjából 2500 előadást tartott, 17 saját szakkönyve jelent meg, több tucat könyv szerkesztője, valamint több mint 200 tanulmány fűződik a nevéhez.

A politikus szerint a korszellem napjainkban ismét ellenőrzése alá akarja vonni a tudományt, hogy a hatalom erejével mondja meg: mi az igazság és mi nem az, hogyan kell élni és hogyan nem szabad. Ennek egyik különlegesen veszedelmes ága az a genderideológia, amelyet külföldi nagykövetségektől kezdve, a multinacionális vállalatok át, a fősodorhoz tartozó egyetemi világ is minden rendelkezésre álló eszközzel támogat - közölte.

Bagdy Emőke azon kevesek közé tartozik, akiknek van bátorsága a tudomány berkein belül, de a nyilvánosság előtt is ellenállni a társadalmilag kártékony kordivatnak - mondta Gulyás Gergely. Bagdy Emőke a díjat megköszönve arról beszélt, hogy a polgár kifejezés minőségjelző, az identitás meghatározója, felelősség, egyúttal elköteleződés.

"Vállalni mindazt, amihez és akihez tartozom, (.) ehhez a hazához, és ehhez a nemzethez tartozom" - húzta alá. Elmondta: életének lényege a szolgálat, amelyet egyúttal a polgári identitás magvának nevezett.

A család, az otthonunk és a tágabb értelemben vett család, a nemzet szolgálata - hangsúlyozta.

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjjal kitüntetett Romániai Magyar Cserkészszövetséget méltatva Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangoztatta: "a magyar cserkészet sorsának alakulása lakmuszpapírként jelzi az istentelenség és az embertelenség dühöngését 20. századi történelmünkben". Példaként említette, hogy a mozgalmat Magyarországon 1919-ben a bolsevikok, 1944-ben a nyilasok, 1948-ban újra a kommunisták tiltották be. Kövér László szerint nagy bátorságról és áldozatkészségről tettek tanúbizonyságot azok, akik 1990-ben újjáalakították a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, amellyel szemben a román állam "éveken át ellenségesen viselkedett", de ennek ellenére kitartottak.

A szervezet "mára a Kárpát-medence egyik legfontosabb, megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen ifjúságnevelő intézményévé vált" - emelte ki. A házelnök ismertetése szerint a szövetség 41 településen 153 bejegyzett cserkészcsapat segítségével, több mint 2300 taggal és mintegy 200 felnőtt vezetővel látja el feladatait.

Kövér László a céljuknak nevezte, hogy "a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett és egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatosa növelése által Isten felé növekedjenek".

Missziójuk emellett a magyarság történelmi és kulturális értékeinek, valamint a teremtett környezet védelme - jegyezte meg. Kövér László kitért arra, hogy a szervezet fogadalma az isten, a haza, a nemzet és az embertársak felé való kötelességek teljesítését rögzíti.

"Soha nem volt e fogadalom felelősségteljesebb és időszerűbb, mint most, (.) amikor újabb istentelen és embertelen hatalmak hirdetik, hogy eljött a posztkereszténység és a transzhumanizmus kora" - fogalmazott.

A házelnök azt mondta: a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai mindig teljesítették kötelességüket, "résen voltak és résen vannak".

Bálint Lajos Lóránt, a cserkészszövetség elnöke, szervezete történetét is felidézve megtiszteltetésként értékelte a díjat. Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke, a PMA kuratóriumának korábbi elnöke záróbeszédében felidézte: az alapítvány díját 2004-ben alapították, ugyanis "hiány volt az elismerésben".

"A hatalom akkori urai úgy gondolták, hogy mi legfeljebb árnyékban, lehajtott fejjel járhatunk" - mondta.

Közölte: azért alapították a díjat, hogy elismerjék a bátrakat és teljesítményüket.

Akkor nem volt esély arra, hogy a polgári, keresztény, nemzeti értékrend képviselői elismerésben részesüljenek - tette hozzá. (FOTÓ)

Címkék

Polgári Magyarországért Alapítvány

Galériánk