Mint ismert, Herczeg Tamás január 19-én közleményben tájékoztatta a sajtót, a közönséget, valamint kollégáit, hogy február 15-ével megválik posztjától. Az ügy előzménye, hogy tavaly decemberben az év utolsó közgyűlési döntései között szerepelt egy olyan előterjesztés, mely jelentősen szűkítette a cég anyagi mozgásterét. Ennél is fontosabb, hogy az intézmény jövőjéről egészen másként gondolkodott az utóbbi időben az igazgató és a város vezetése.

Erre utal Herczeg lemondó közleményének egy részlete, mely így szól: „Az önkormányzati cégek és intézmények működését érintő strukturális reform keretében a markáns intézményi kultúrpolitikát az egységes városi stratégia váltja fel, amely már nem az általunk szorgalmazott önállóan működő Szabadtérire teszi a hangsúlyt. ” Nem kellett sokáig várni arra, hogy kiderüljön: a városvezetés a Szabadtéri és a Szegedi Nemzeti Színház összevonását tervezi, és ennek állt útjában Herczeg.

A koronavírus-járvány miatt online működő döntéshozatali mechanizmus szerint a bizottsági és közgyűlési előterjesztéseket a polgármester ellenjegyzi, ezzel válnak érvényessé. A hétfői virtuális bizottsági ülések mindegyikének napirendjén szerepel a „Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Nonprofit Kft. megszüntetéséről és az önkormányzati feladatellátásának a Szegedi Nemzeti Színház által történő átvételéről szóló önkormányzati rendelet megalkotása” című előterjesztés.

Ebben jelzik, hogy közös megegyezéssel február 15-ével távozik posztjáról Herczeg Tamás, valamint a társaság művészeti igazgatója, Harangozó Gyula. A cég megszűnik, így a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Nonprofit Kft. eddigi feladatait a Szegedi Nemzeti Színház veszi át. Az előterjesztés szerint február 16-tól április 30-ig Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója veszi át Herczeg eddigi feladatait.

A 2021. évi költségvetési tervezet bevezetőjében a városvezetés egyértelművé teszi, hogy a kormányt hibáztatja azért, hogy jelentősen csökkent Szeged gazdasági mozgástere. „A járványhelyzetben hozott intézkedésekből és az új költségvetés számaiból is egyértelműen kiolvasható az a politikai szándék, hogy a kormány el akarja lehetetleníteni az önkormányzatokat, meg akarja szüntetni az ellenzéki városok önkormányzatiságát.

Miközben a kormány a járványra hivatkozva sok milliárd forinttal visszavágta az ellenzéki vezetésű nagyvárosok támogatását, a kormánypárti városokat nagy összegű, extra támogatással kárpótolta 2020 végén. Az Orbán-kormány „gazdasági polgárháborút” folytat az ellenzéki vezetésű önkormányzatok ellen. A Fidesz a mai napig képtelen volt az önkormányzati választások eredményét elfogadni, a választók akaratát elismerni” – írják.

Ennek eredményeként míg tavaly 91,4 milliárd forintból gazdálkodhatott Szeged, addig az idén a város költségvetésének bevételi és kiadási oldalán is csak 84,4 milliárd forint szerepel. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is hiány nélkül gazdálkodik a város. A 7 milliárdos különbség jelentősen csökkenti a város mozgásterét, de az előterjesztés leszögezi, hogy egyetlen pályázatot sem ad vissza a város az önerő hiánya miatt.

Fotó: Iványi Aurél