Az emléknap legfontosabb üzenete, hogy nem szabad közömbösnek maradni a gyűlölettel szemben - mondta a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság dél-alföldi igazgatója.

Stixné Barakkó Györgyi a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió, a helyi önkormányzat és a Cigány Módszertani és Kutató Központ által szervezett megemlékezésen közölte: "a múltat megváltoztatni nem lehet, de a vészterhes időkre emlékezni kell, és a borzalmakból tanulni kötelesség".

Ma azokra emléke előtt hajtunk fejet, akik több mint hét évtizede egy gyilkos, antiszemita rendszer áldozatai lettek. Akik nem kaptak esélyt arra, hogy életük kiteljesedjen, hogy hasznos tagjai legyenek a magyar társadalomnak - mondta.

A holokauszt nem szólt egyébről, mint, hogy el kell pusztítani azokat, akik mások - tette hozzá az igazgató, felidézve, hogy ez az eszme nem az 1940-es években, hanem jóval korábban született.

Egy terv része volt, amelynek végkifejletéig, a népirtásig hosszú út vezetett - jegyezte meg Stixné Barakkó Györgyi.

Nincs idő halogatni a roma holokauszt megismerését, mert ma is vannak még, akik nem tudják, hogy hova vezet a tisztelet hiánya és a gyűlölet - húzta alá.

A gonosz mindig is létezett, a kérdés, adunk-e teret neki. Az élet a legfontosabb érték, amelyet mindenek felett védeni kell, nemcsak a háborúk idején, de békeidőben is. Nem új világot kell teremteni, hanem a teremtő világát kell védeni, ápolni - tette hozzá Stixné Barakkó Györgyi.

Katona Csaba, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy sok ember nem tudja, mások pedig nem akarják elfogadnia a roma holokauszt tényét, amely máig nincs benne a köztudatban.

Nem lehet eredményes az oktatás ebben a témában anélkül, hogy ne számoljanak az előítéletek súlyával - tette hozzá.

Éppen ezért fokozott óvatosságot igényel a roma holokauszt megismertetése a fiatalokkal. Mivel kidolgozott módszertan nincs, a pedagógusnak mindig az adott helyzetre kell reagálnia. Az adatok és általánosságok helyett a személyes példákat kell előtérbe helyezni - mondta.

Katona Csaba szerint az oktatásnak és a szemléletformálásnak arra is rá kell világítania, hogy a történelem nagyobb része nem konfliktusokból, hanem békés együttélésből áll.

Ami 1944-ben és 1945-ben a magyar romákkal történt, az nem csupán a cigányság, hanem Magyarország tragédiája is - mondta. A résztvevők megkoszorúzták Békés második világháborús emlékművét.