Biró Marcell: az SZTFH szigorított a végrehajtási rendszer működésén

Belföld, 2026.11.18 22:34:12

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) végrehajtási rendszert érintő szigorításairól beszélt a hatóság volt elnöke az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán szerdán Budapesten.

Dr-Bíró-Marcell
Biró Marcell kijelentette, a jelenlegi végrehajtási rendszer bevezetése óta eltelt 30 évben nem született annyi szigorítást jelentő intézkedés, soha nem bocsátottak el annyi szabályszegő végrehajtót, mint az elmúlt öt évben, amióta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága átvette a végrehajtói rendszer felügyeletét.

Közölte: kizárólag jogi diplomával rendelkező személyek számára tették lehetővé az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet. Megszüntették mindazon végrehajtók megbízását, akik ezt a feltételt nem teljesítették. A határozatlan idejű kinevezések helyett bevezették a 7 éves, határozott időre szóló kinevezési rendszert, továbbá a bíróságok felhatalmazást kaptak arra, hogy a pénzkezeléssel összefüggő végrehajtási kifogás esetén pénzvisszafizetésre kötelezhessék a végrehajtókat.

Az elmúlt öt évben 50 fegyelmi feljelentés született végrehajtókkal szemben, ebből 27-et az SZTFH tett; 49 esetben a bíróság helyt adott a feljelentésnek, vagy a végrehajtó jogviszonya még az eljárás befejezése előtt megszűnt - tette hozzá Biró Marcell.

Elmondta: az SZTFH 2021. október 1-jén vette át a végrehajtói szervezetrendszer általános felügyeletét, valamint a magyar bírósági végrehajtói kar feletti törvényességi felügyeletet. Az volt a céljuk, hogy a végrehajtás legyen jogszerű, szakszerű és empatikus, ennek érdekében pedig önálló végrehajtói felügyeleti igazgatóságot alkottak.

A végrehajtók esetében az egyik legfontosabb elvárás, hogy a végrehajtásból befolyó pénzösszegeket átlátható módon, az adott ügyre visszavezethetően kell kezelniük, illetve a végrehajtás során nem számolhatnak fel olyan költségeket, amelyek indokolatlanok - mondta.

Háromnál több ilyen jogsértés nyomán megszüntették a végrehajtó jogviszonyát. Ugyanakkor bevezették a kötelező szakmai továbbképzés rendszerét, és annak, aki nem gyűjti össze ezeken a szükséges számú kreditpontot, szintén megszűnik a végrehajtói jogviszonya.

Arról is beszámolt, hogy az SZTFH az elmúlt időszakban több mint kétezer panaszt vizsgált meg, továbbá maga is folyamatos ellenőrzéseket végez előre meghatározott éves ellenőrzési terv szerint, indokolt esetben pedig hatósági feljelentést tesz.

A feltárt szabálytalanságok, illetve a követelmények szigorítása nyomán az elmúlt 5 évben a végrehajtók több mint 40 százaléka kicserélődött, vagyis 86 új végrehajtó került kinevezésre ebben az időszakban - ismertette Biró Marcell.

Kérdésre válaszolva a Schadl–Völner-üggyel kapcsolatban kijelentette: nem volt tudomása arról, hogy a botrány előtt titkosszolgálati megfigyelés folyt az érintettekkel szemben. Az SZTFH létrehozását több speciális ágazat önálló felügyeletének szükségességével indokolta.

A végrehajtói kar hivatalvezetőjéről, Takács Katalinról elmondta: tudomása szerint a Schadl–Völner-ügyben tanúként hallgatták meg, ellene azonban nem indult büntetőeljárás, és szakmai kifogás sem merült fel a munkájával. Ezért szerinte nem lehetett jogszerűen eltávolítani.

Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke több, a hivatalvezetővel kapcsolatban tett feljelentést is felsorolt, míg Balla György (Fidesz) az ártatlanság vélelmét hangsúlyozta.

Biró Marcell szerint a Schadl-ügy után áttekintették a végrehajtási rendszer működését, és átalakították a kinevezések, az ellenőrzések és a fegyelmi eljárások szabályait.

Kiss Máté Zsolt (Tisza) azt kérdezte, felülvizsgálták-e a végrehajtói kar korábbi jelentéseit. Biró Marcell hangsúlyozta: a beszámolók mögött konkrét ellenőrzések és fegyelmi eljárások álltak.

Molnár Zoltán (Tisza) kifogásolta, hogy a hatóság országgyűlési beszámolói a Schadl-ügyet nem említették. A volt hatósági elnök szerint a beszámolók a hatóság munkáját mutatták be, a végrehajtói kar belső működésébe pedig nem avatkozhattak be. Tisztújítást is csak az elnökség lemondása után kezdeményezhetett.

A korábban meghallgatott Kiss Ferenc végrehajtó ügyében közölte: 40 szabályszegést tártak fel, köztük jogtalanul felszámított díjakat. A végrehajtót a másodfokú fegyelmi tanács is elmarasztalta, megbízatása pedig megszűnt.

A végrehajtói díjazásról elmondta: 2021 óta nem történt díjemelés, a díjak reálértéke pedig jelentősen csökkent. Toroczkai László a kari költségátalány emelkedését kifogásolta, Biró Marcell pedig közölte: nem emlékszik arra, hogy ilyen emelésről döntött volna.

Az általános költségátalányról is vita alakult ki, miután Kiss Máté Zsolt felvetette, hogy annak 15 százaléka a hatósághoz került. Biró Marcell szerint az összeg a felügyeleti feladatokat szolgálta, Nacsa Lőrinc (KDNP) pedig emlékeztetett, a költségátalány 2001 óta létező jogintézmény.

A végrehajtói kar Szegedi úti ingatlanának értékesítéséről Biró Marcellnek nem volt tudomása. Hozzátette: a kar évente könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolót küldött a hatóságnak. Az elektronikus árverési rendszert több informatikai vizsgálatnak vetették alá, kódját is újraírták.

Schadl György végrehajtói megbízatásának ügyét rendkívülinek nevezte. Közölte: a büntetőeljárás megindítása után felfüggesztették a végrehajtói szolgálatból, és fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben.

Biró Marcell a hatóság éléről történt 2024. márciusi távozását azzal indokolta, hogy felkérték a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Kijelentette: a kormánytól nem kapott a végrehajtói ügyeket érintő iránymutatást, és arról sincs tudomása, hogy kormányzati szereplők büntetőeljárásokat próbáltak volna befolyásolni.

Fotó: MTI
Forrás: MTI


Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!