Szakács László, az MSZP elnökhelyettese csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, úgy tűnik, hogy a Kúria, az Európai Unió Bírósága és a Magyar Nemzeti Bank is megértette, hogy létezik devizahiteles ügy. A kormány álláspontja is változott, mert Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára is azt válaszolta egy kérdésre a parlamentben, hogy a jogrendszer és az igazságszolgáltatás felkészült a devizahiteles esetek kezelésére - tette hozzá.

A bíróságok azonban valójában nem készültek fel, mert különben nem zajlanának évek óta perek, nem kellene hat-hét hónapig értelmezni az uniós bíróság témában hozott ítéletét - fogalmazott.

Varju László, a DK alelnöke azt mondta, hogy a kormány évek óta nem tesz semmit a devizahitelesek ügyének megoldásáért. Ennek következtében százezer család állandó veszélynek van kitéve - hangsúlyozta a képviselő.

A két politikus felszólította a kormányt, hogy mondja fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodást, állítsa le a végrehajtásokat és számoltassa el a bankokat.

A sajtótájékoztatón részt vett Ölveczky István ügyvéd, az úgynevezett Kossuth téri konzultációs testület tagja, aki azt panaszolta fel, hogy a Kúria konzultatív testülete olyan emlékeztetőket gyárt a devizahiteles ügyekben, amelyekkel "gyakorlatilag befolyásolja az alsóbb bíróságokat".

Az esemény végén a két politikus egy, a testület elnökének, Darák Péternek címzett beadványt vitt be a Kúria épületébe. Elmondták, hogy beadványukban civil szakértők értelmezik, hogy hogyan kellene megfelelően értelmezni és alkalmazni az Európai Unió Bíróságának korábbi, a devizahitelekről szóló döntését.

A Kúria konzultatív testülete a devizahiteles ügyekben legutóbb júniusban készített - a bíróságokra nem kötelező - állásfoglalást. Ebben két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást.

Az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat (BUBOR) szerződéskötés-kori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. Ha a szerződésben a felek a kamatfelár mértékét kifejezetten nem jelölték meg, annak mértéke a szerződéskötés-kori ügyleti forintkamat és az akkori deviza irányadó pénzpiaci kamat különbsége. A másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja, miközben változatlanul hagyja a szerződésben rögzített kamatmértéket a forintosítási fordulónapig. Annak meghatározása, hogy a fogyasztó milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles (maximált árfolyam), bírói mérlegelés tárgya a konkrét szerződés alapján, szükség esetén szakértő bevonásával.