Dobrev Klára egy keddi, online sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy már korábban elkészült az európai minimálbér szabályozásáról szóló jogszabálytervezet. Az Európai Parlament alelnöke hozzátette, még sok feladatuk van ahhoz, hogy ebből a direktívából ténylegesen törvényerejű rendelet legyen.

A politikus drámainak nevezte, hogy miközben Magyarországon több, mint kilenc százalékkal nőttek az élelmiszerárak, a dolgozók 3,6 százalékos minimálbéremelésre kaptak ajánlatot.

Az európai minimálbér-szabályozás arról is szól, hogy a minimálbér-megállapodást ne lehessen mondvacsinált okokkal "figyelembe sem venni, vagy nem fontosként figyelembe venni" - fogalmazott. Ne lehessen kihagyni az erős szakszervezeteket és ne lehessen a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb Európában - közölte.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, hogy valóban nagyon elhúzódott a hazai minimálbérről szóló tárgyalás, de ez nem a szociális partnereken múlt, "sokkal inkább a kormány tétlenségén és tehetetlenségén". A végén egy csonka alku született, ami éves szinten 3,6 százalékban határozta meg az emelést. Ezzel a szakszervezetek elégedetlenek, mert ez lényegesen kevesebb annál, amit el lehetne érni Magyarországon - jelentette ki.

Amennyiben az európai minimálbérről szóló direktíva hatályos lenne, akkor az átlagbér ötven, illetve a medián keresetek hatvan százalékában lenne meghatározva az a minimumszint, ahonnan a tárgyalások indulnának - emelte ki.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség kampánya arról is szól, hogy lehetőség szerint minden tagállam minden munkavállalója "legyen lefedve" kollektív szerződéssel - fogalmazott. Magyarországon jelenleg húsz százalék körüli ez a lefedettség, az irányelv azonban azt mondja, hogy hetven százalékot kell megcélozni - emelte ki, hozzátéve, ebben a kormánynak, a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek egyenlő felelőssége van.