Duda Ernő virológus: Alig várom, hogy megkapjam a védőoltást

Koronavírus, 2021.05.23

Duda Ernő professzort a koronavírus elleni vakcinák biztonságosságáról és többek között arról is kérdeztük, hogy mikor érhet véget a járvány Magyarországon? Mikor térhet vissza az élet a régi kerékvágásba?

Duda Ernő
WR: A koronavírus járvány megfékezése érdekében a tudósok világszerte gőzerővel láttak neki a hatékony védőoltás előállításához, jelenleg is több mint egy tucat jár a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában, ugyanakkor a leggyorsabb és talán legígéretesebb a hazánkban is már alkalmazott Pfizer/BioNTech vakcina. Sajnos azonban sokan félnek a védőoltás mellékhatásaitól, hiszen a korábbi gyakorlattól eltérően, szerencsére kevesebb mint egy év alatt sikerült előállítani, amely mögött értelemszerűen nem állhat több éves klinikai tesztsorozat. Ön szerint teljesen biztonságos ez a védőoltás?

D.E.: A BioNTech cég egy évtizede használja ezt a technológiát daganatos betegségek immunterápiás gyógyítására, hatásos tumor-gyógyító vakcinák előállítására. Tehát az évek során nagyon sok klinikai tapasztalat gyűlt már össze ennek a megközelítésnek a hatásosságáról és biztonságáról.

WR: A védőoltások általában elölt vagy gyengített kórokozót tartalmaznak, azonban a Pfizer/BioNTech újdonsága abban áll, hogy a vírus csak egy fehérjéjét tartalmazza, ha úgy tetszik csak egy alkotóelemét, a tüskefehérjét, amely így nem képes megbetegíteni a beoltott személyt. A hírvivő (messenger) RNS technológia forradalmian új megoldás, amely jelentős részben egy magyar tudósnak Karikó Katalinnak, a BioNTech alelnökének köszönhető. Mivel a védőoltás kórokozót nem, csak a kórokozóval kapcsolatos genetikai információt tartalmaz, így valóban lehetetlen tőle megfertőződni? Illetve a beoltott személy fertőzhet?

D.E.: Az inaktivált, vagy gyengített kórokozón alapuló vakcinák a propelleres, duplafedeles repülőgépeknek felelnek meg. A múlt század vége felé már sokkal korszerűbb védőoltások váltak gyakorivá, amelyek a kórokozónak vagy csak egyetlen fehérjéjét tartalmazták (ún. split vakcinák), vagy ennek a fehérjének a genetikai anyagát építették be ártalmatlan vírusokba (rekombináns vírus vakcinák). Az előbbire példa a májgyulladás B típusa elleni oltás, az utóbbira az az „ehető vakcina”, amivel immunizálják a vadállatokat veszettség ellen. A mRNS vakcina esetében a saját sejtjeink termelik meg azt a fehérjét, ami a vírus legérzékenyebb pontja, Achilles sarka, ami ellen a kialakuló immunválasz meg fog védeni bennünket a fertőzéstől. A bejuttatott mRNS órák alatt lebomlik, eltűnik a szervezetből, de hatására tartós védettség tud kialakulni.

WR: Szputnyik-V, Oxford/AstraZeneca, Moderna, Pfizer/BioNTech. Csak néhány az alkalmazott vagy alkalmazás előtt álló védőoltásokból. Ön szerint mindegyik biztonságos? Ön beoltatja magát és ha igen, melyik vakcinát választja?

D.E.: Az új koronavírusnak volt két korábbi „testvére” 2002/3-ban, ill. 2012-ben, amelyek sokkal pusztítóbbak voltak (10-40 % halálozással!). E vírusok ellen előállítottak korszerű vakcinákat, de mire ezek elkészültek, a járványok megszűntek. Azután az Ebola vírus pusztított Afrikában, ami ellen már könnyebb volt hasonló elven működő védőoltásokat készíteni, ezek hatásosnak is bizonyultak. A mostani vakcinák ezeknek a továbbfejlesztett változatai, ezért lehetett kivételes gyorsasággal megtervezni és előállítani ezeket. (Ha egy autó készen van, könnyű kicserélni benne a sofőrt.) Néhány már márciusban készen volt! Az elmúlt közel 10 hónap azzal telt, hogy ezek biztonságosságát kellett bizonyítani klinikai kipróbálások sorozatával. Amelyeket az EMA, az Európai Gyógyszerhatóság jóváhagy, azok minden kétséget kizárhatóan biztonságosak és hatásosak. Az oroszok és a kínaiak más etika szerint gondolkodtak. Biztosak voltak abban, hogy a védőoltásaik sokkal kevesebb kárt okoznak, mint a természetes fertőzés, tehát emberéleteket védenek meg, ha a klinikai vizsgálatok alatt/előtt már tömegeket oltanak be olyan országokban, ahol pusztít a vírus. Majd a beoltottak követése során kiderül, vannak-e mellékhatásaik a vakcináiknak. Ez a gondolkodás az európai (amerikai) emberek számára kevéssé elfogadható. Magam részéről alig várom, hogy megkapjam az oltást. Mivel jelenleg csak egyféle vakcina hozzáférhető, nem kérdéses, hogy melyiket kapom. De heteken belül engedélyezni fognak még néhány olcsóbb, de ugyan ilyen hatásos és biztonságos készítményt is, nem lesz akadálya a tömeges oltásnak. Ha valaha vissza akarunk térni a normális élethez, ha utazni, nyaralni szeretnénk, ha színházba, operába, koncertre vagy sporteseményekre szeretnénk járni, akkor mindenkinek be kell oltatnia magát. Nincs más módja annak, hogy megszabaduljunk ettől a járványtól.

WR: Korábban említettem Karikó Katalin biokémikus nevét, akinek a (módosított) mRNS technológiát köszönhetjük és aki korábban a Szegedi Biológiai Központban is dolgozott ösztöndíjasként. Ön találkozott a kutatóval, dolgoztak esetleg együtt?

D.E.: Kati a mi laborunkban kezdett sejttenyészetekkel, nukleinsavakkal dolgozni, van közös közleményünk is. Az orvostanhallgatóknak évek óta tanítom, mekkora jelentősége van 15 évvel ezelőtti felfedezésének.

WR: Mit üzenne azoknak, akik oltás ellenesek, hogy győzné meg őket arról, hogy például a Pfizer/BioNTech vakcina biztonságos?

D.E.: A fentieket mondanám el nekik. Majd, ha látják, hogy a halálozások száma milyen drasztikusan lecsökken, ahogy az idős, krónikus betegeket beoltják, meg fog változni az emberek véleménye. Az államilag vezérelt orosz dopping botrány óta az emberek gyanakvóak minden iránt, ami onnan származik. Ezért hiba volt az (egyébként valószínűleg jó, de még nem engedélyezett) orosz vakcinával ijesztgetni az embereket. Az EU által számunkra is biztosított készítményekre kellene észérvekkel rábeszélni az embereket.

WR: Ön szerint mikor érhet véget a járvány, elképzelhető, hogy nyáron már szabadon utazhatunk, nyaralhatunk, visszatérhet az élet a régi kerékvágásba?

D.E.: Izraelben egy hét alatt millió embert oltottak be. Ha már rendelkezésre állnak a vakcinák, jó szervezéssel nálunk is elérhető lenne akár napi félmillió ember beoltása. De ha csak heti fél millióval számolunk, tavasz végére megszabadulhatnánk a járványtól.

WR: Sajnos felbukkant a SARS-CoV-2 egy mutáción átesett változata, amely mintegy 70%-kal jobban fertőz, mint az eredeti. A vírus célja hosszú távon az, hogy minél több embert fertőzzön meg, ugyanakkor gyengülhet is valamelyest? Ön hogy látja ezt a variánst?

D.E.: Az összes ismert mutáns törzs ellen védenek a mostanra kifejlesztett vakcinák. Az evolúció a fertőzőképesebb, de egyre enyhébb megbetegedést okozó mutánsoknak kedvez. A SARS-2 négy közeli rokonáról senki sem hallott idáig, pedig évszázadok óta okoznak jelentéktelen, náthás megbetegedéseket. A védőoltással megszűntethető a járvány, ha nincs fertőzés, akkor nem jelennek meg újabb mutánsok sem.

WR: A vakcina mellett fontos lenne olyan gyógyszerek kifejlesztése is, amely a már beteg, súlyosabb állapotban lévő embereken segíthetne. Jelenleg tudomásom szerint leginkább kettőt, a japán Favipiravirt és az amerikai Remdesivirt szokták alkalmazni. Van a láthatáron esetleg valami bíztató gyógyszer a SARS-COV2 ellen?

D.E.: A vírus szaporodását gátló szerek terén (ilyen az említett két szer) nincs áttörés. A halált okozó immunválasz szteroidokkal elég hatásosan fékezhető, így most sokkal alacsonyabb a halálozási arány, mint a tavaszi időszakban volt. Sajnos a gyógyszerfejlesztés is évtizedek alatt hozza meg az eredményt, tehát gyors csodaszerre semmi remény.

WR: Aki már természetes úton átesett a fertőzésen, annak is érdemes beoltatnia magát? Meddig érezhetjük biztonságban magunkat? Illetve a második megfertőződés hogyan zajlik le? Ugyanis hallani olyan esetekről, amelyben a beteg fokozottabb tünetekről számol be, mint az első betegség esetén.

D.E.: A természetes fertőzés után (egy náthavírusról van szó!) nem marad tartós védettség, sok példa van az újabb fertőzésre, ami esetenként súlyosabb az elsőnél, kivételes esetben akár halálos is lehet. Tehát mindenkinek be kell oltatnia magát, akár átesett a fertőzésen, akár nem. Amíg kevés az oltóanyag, természetesen nem azokat oltják, akik valamennyi védettséget azért mégis csak szereztek.
(Webrádió)

Címkék

Duda Ernő Koronavírus Virológus Immunológus Covid-19
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!