Duda Ernő virológus: Nem fenyeget járvány
Belföld, 2022.05.24
Duda Ernő professzort a médiát lázban tartó majomhimlőről kérdeztük, amely jelenleg szerencsére alig száz embert fertőzött meg világszerte. A május 20-án Pro Urbe díjjal kitüntetett virológus szerint nem kell aggódni, mert nem fenyeget járvány.
WR: Alighogy lecsengeni látszik a koronavírus-járvány, újabb kórokozó, a majomhimlő miatt aggódnak az emberek. A koronavírussal ellentétben azonban, a majomhimlőt már régebb óta ismerjük. Két változatról, a nyugat-afrikai, illetve a kongói variánsról hallani, eddigi adatok szerint az előbbi terjed. Szerencsére a nyugat-afrikai változat az enyhébb lefolyású, 100-ból egy beteg hal bele a fertőzésbe, míg a kongói változat esetében 10-ből egy az arány. Mit kell tudni erről a megbetegedésről, van okunk aggódni?
D.E.: Ha nem lett volna koronavírus járvány, ma senki nem tudna erről a pár tucat fertőzöttről. Nem is kellene, mert nem fenyeget járvány. Egy olyan vírusról van szó, amely alig terjed emberről emberre, intenzív fizikai kapcsolat kell hozzá.
WR: A koronavírussal ellentétben, a majomhimlő nehezebben terjed levegőben, általában szoros fizikai kontaktus kell ahhoz, hogy egyik ember megfertőzze a másikat. Lehet már látni pontosan, hogy miként terjed a majomhimlő?
D.E.: A beteg testén hólyagok jelennek meg, hasonlóan a bárányhimlőhöz (vagy a halálos feketehimlőhöz). A hólyagok gennyes váladékában gyűlik a vírus, ami testnedvvel, ill. a beszáradt pörkökből porló anyaggal terjed. Ezért a ruha, ágynemű is fertőző.
WR: Akárcsak a koronavírus esetében, a majomhimlő is állatról "ugrott" emberre vélhetőleg egy közvetítő, jelen esetben rágcsálók segítségével. Ön szerint hogyan történhetett a zoonózis?
D.E.: Nem tudjuk, mi a vírus gazdaszervezete. A majom jelző félrevezető, a majom is zoonózisként kapja el a betegséget. Mókus-szerű kisemlősökre gyanakodnak, de nincs biztos ismeretünk.
WR: Európa számos, több mint egy tucat országában is felbukkant a kórokozó, sőt egy esetet már Bécsben is detektáltak. Csak idő kérdése és sajnos hazánkban is felbukkan Ön szerint a majomhimlő?
D.E.: A jelenlegi fertőzöttek rövid időn belül fertőződtek meg, feltehetően nem voltak tisztában a betegséggel, a terjedés módjával és a tünetekkel. Most, hogy már mindenki hallott róla, könnyű felismerni a hólyagos tüneteket, elkerülhető a szoros testi kontaktus és valószínűleg a jövőben óvatosabbak lesznek az emberek, így a terjedés - remélhetőleg - rövidesen megáll.
WR: A feketehimlő elleni védőoltás 80%-ban hatékony a majomhimlő ellen is. Aki például gyerekkorban átesett a bárányhimlő fertőzésen rendelkezik némi védettséggel vagy teljesen más kórozóról beszélünk? Csak nevében hasonló a megbetegedés?
D.E.: A majomhimlő a feketehimlő közeli rokona. Aki még kapott himlő elleni oltást (1980 előtt), többnyire védett. Ilyen védőoltás ma is hozzáférhető, de nem gondolom, hogy szükség lesz tömeges immunizálásra.
WR: Ön szerint a majomhimlő esetében, kell-e lezárásokra számítani, szükség van-e lezárásokra? Belgium például 21 napos karantént vezetett be azoknak, akik igazoltan elkapták a betegséget.
D.E.: A betegeket tanácsos három hétre karanténbe zárni, a testi érintkezést mellőzni, ruhát, ágyneműt fertőtlenítni. Járványtól nem hiszem, hogy tartani kellene.
WR: A majomhimlő esetében a betegség általában magától elmúlik, tünetei a magas láz, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó megnagyobbodás. Ön szerint milyen tünetek esetén érdemes majomhimlőre gyanakodni?
D.E.: Nyirokcsomó duzzanat, bőrtünetek. De aki nem került szoros testi kapcsolatba, szexuális aktusba a fenti tünetekkel rendelkező egyénekkel, annak nincs sok oka aggódni.
WR: Gratulálok a Pro-Urbe kitüntetéséhez, amelyet Ön és Boldogkői Zsolt érdemelt ki munkásságával. Meglepte az elismerés?
D.E.: Igen, meglepett.
(Webrádió)
Címkék
Duda Ernő Majomhimlő
Véleménye van? Szóljon hozzá!