Szeged közlekedése számtalan nehéz kérdéssel, feloldhatatlannak tűnő dilemmával küszködik napjainkban, ezért olyan szakemberek beszélgettek szerda este az IH Rendezvényközpontban, akik alternatívák kidolgozásában érdekeltek. A meghívottak közt ott volt Bobkó Attila, a CSMKIK Közlekedés osztály vezetője, Csüllög Imre, a Magyar Kerékpárosklub helyi vezetője, Körtvélyesi Csaba közlekedésépítő mérnök, Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere, valamint Németh Zoltán Ádám, a Szegedi Közlekedési Kft közösségi közlekedési és vasútbiztonsági vezetője.

Nagy Sándor elmondta például, hogy azért különösen nagy kihívás a közösségi közlekedés megszervezése egy akkora városban, mint Szeged, időszakonként komoly különbség látszik az utak és járművek kihasználtságában. Az iskolaidőszakban például nagyon felpörög az utasok létszáma, vannak azonban rendkívül gyenge forgalmú időszakok. Szóba került, hogy a járvány első hulláma alatt hihetetlen mértékben csökkent az utasszám, és úgy tűnik, hogy az iskolakezdés sem hozza vissza az utasok jelentős részét. Németh Zoltán Ádám elmondta, hogy az egy évvel ezelőtti utasszámhoz képest 20 százalékos visszaesést tapasztalnak a közösségi közlekedésben.

Egyébként is óriási az átalakulás a városi közlekedésben. A kerékpárosok aránya a 150 ezer főnél nagyobb városok között Szegeden a legnagyobb, meghaladja a 30 százalékot – mondta Csüllög Imre. Az is büszkeségre adhat okot, hogy a kerékpártárolók számát tekintve is az élvonalban van a város. A közösségi közlekedést nem csupán a járvány hatásai érintették hátrányosan, hanem az is, hogy lomha, sőt nehézkes a többi közlekedési eszközhöz képest, ezért egyre kevesebben váltanak bérletet, vonaljegyeket. Főleg a diákság körében esett vissza a tömegközlekedésben résztvevők száma, de a nyugdíjasok is kezdenek leszokni a buszokról, trolikról, villamosokról.

Az igazi gond azonban a személyautók közlekedésével és parkolásával van. Nagy Sándor azt is komoly problémának tartja, hogy egyre nagyobbak az autók méretei, így például át kellett festeni a parkolók vonalait a belvárosban, melyeket még Trabantokra, Zsigulikra méreteztek. A parkolókkal az is probléma, hogy amikor a paneles városrészek épültek, alig volt olyan család, amelynek volt személyautója, ma pedig néhány háztartásban már több is van. Egy beépített környéken azonban nem lehet már könnyen új parkolókat létesíteni, ezért például nem használt salakos focipályákat alakítanak át parkolóvá.

A városba bejövő forgalom is komoly gond hétköznap reggelente és a munkaidő után. A bevezető utakon megakad a forgalom, így komoly dugók lassítják az elővárosok irányában a forgalmat. Szóba került a Huszár Mátyás rakpart nyári hétvégi lezárása is. Alapvetően jó kezdeményezésnek tartotta ezt Körtvélyesi Csaba, de Bobkó Attila megemlítette, hogy szombat délelőttönként teljesen felesleges lezárni a forgalom elől ezt az útvonalat, mert akkor elég nagy a forgalom a városban, ugyanakkor a rakparton senki se sétál ilyenkor.

A beszélgetés résztvevői abban megegyeztek, hogy Szeged közlekedése jobb állapotban van, mint a hasonló méretű magyar városokban, de az olyan alternatív közlekedési eszközök, mint az elektromos rollerek, kis helyigényű robogók, vagy a kerékpárok sokat javítanak az utak kihasználtságán, csökkentik a zsúfoltságot, ugyanakkor a környezetszennyezés is jóval kisebb, ha a szegediek ezeket a praktikus eszközöket veszik elő az autóik helyett.