Egyre többen élnek bántalmazó kapcsolatban
Belföld, 2023.02.27
Testi, lelki, szellemi, anyagi és szociális kapcsolataiban is kárt szenvedhet az, aki bántalmazó kapcsolatban él - nem beszélve arról, hogy mekkora kárt okoz mindez egy ember személyiségében, önbecsülésében, önértékelésében.
A statisztika azt mutatja: több millió nő szenvedett már el súlyos lelki bántalmazást és többszázezer nő érintett fizikai és szexuális abúzusban Magyarországon. Fogalmakról, jelekről és a megoldásról Ábrahám Adriennt, a Lélekolvasó Párkapcsolati és Iránymutató Műhely megálmodóját, tanácsadóját kérdeztük.WR.: Mit értünk bántalmazó kapcsolat alatt?
Á. A.: A bántalmazó kapcsolatok sokfélék lehetnek, annak ellenére, hogy gyakran csak a fizikai bántalmazást, azaz a testi agressziót gondolják annak. Létezik verbális, azaz szavakkal történő bántalmazás, érzelmi úton történő bántalmazás, szexuális úton történő bántalmazás, valamint gazdasági bántalmazás is. Utóbbi azt jelenti, hogy a bántalmazó anyagi függésben tartja a bántalmazottat, nem engedi pénzhez jutni vagy a pénzéhez hozzáférni, esetleg vagyonában megkárosítja. Ezek tehát a bántalmazás típusai, és ezen belül is sokféle bántalmazási forma létezik - csak a szóbeli bántalmazásnak legalább 15 formája van. Ide tartozhat például a humor is, amikor valaki úgy figurázza ki a partnerét, hogy a másikat rossz színben tünteti fel, vicc formájában alázza meg, sokszor akár mások előtt is. Ha az érintett ezt sérelmezi, a bántalmazó fél általában ráolvassa: "Nem érted a poént, hát semmi humorod nincs? Savanyú vagy!". Ez a fajta hibáztatás az egyik legjellemzőbb a bántalmazó kapcsolatokban. Avagy a bántalmazó rendszeres határátlépéseket követ el, nem megfelelő módon bánik a partnerével, de ez szerinte nem az ő hibája, hanem a partneré.
WR.: Melyek a bántalmazó kapcsolat első, észrevehető jelei?
Á. A.: Vannak úgynevezett "red flag"-ek, azaz vörös zászlók, amelyekre érdemes figyelni:
- Az egyik legfontosabb ezek közül, ha valaki nem hajlandó felelősséget vállalni. A bántalmazás ugyanis a legtöbb esetben pont ezen önreflexió hiányában alakul ki. Nyilván, nem az a baj, hogy hibázunk, (persze nem mindegy, hogy mekkorát) hiszen olyan párkapcsolat nincs, ahol egy-egy esetben ne bántanánk meg a másikat, vagy ne tennénk olyat, ami rosszul esik neki, sőt nincs ez másként a munka világában sem, hiszen: "Aki dolgozik, az hibázik" - szól a mondás. Ám normál esetben, ha ez megtörténik, belátjuk és bocsánatot kérünk, sőt vannak bizonyos határok, amiket semmiképp sem lépünk át. Ám a bántalmazó kapcsolatokban általában a bántalmazott kéri sorra a bocsánatokat, neki sorolják a "bűnlajstromot", ő pedig azt érzi, hogy nagyon igyekszik, nagyon próbál megfelelni, de egyszerűen nem sikerül.
- De, ha valaki úgy érzi, hogy rendszeresen kerül patthelyzetbe a kapcsolatában oly módon, hogy a partnere kér tőle valamit, például, hogy változzon meg valamiben, és ő megteszi, ám úgysem lesz jó, mert akkor meg az a baj, az is egy vörös zászló. Például ha azt mondjákvalakinek: „Nem keresel eleget, nem járulsz hozzá a közös kasszához. ” Majd az érintett, megértve partnere problémáját, másodállást vállal, akkor ahelyett, hogy társa értékelné az erőfeszítéseit, a fejéhez vágja: „Annyit dolgozol, hogy alig vagy itthon, nincs is minden nap meleg vacsora, mint régen!”
- Sőt, már az is gyanús, és egy jel lehet, ha végeláthatatlanul sok elvárásnak kell megfelelnie egy kapcsolatban az egyik félnek. Gyanús, amikor valaki azt érzi: ha jobbra indulok, az lesz a partner problémája, ha balra, akkor pedig az…
- Ám ugyanilyen vörös zászló lehet az is, ha a kapcsolat nagyon hullámzó tendenciát mutat: egyszer a mennyben, egyszerre a pokolban érzi magát benne az ember. Minden kapcsolatnak van egy természetes hullámzása, de a bántalmazó kapcsolatokban ez sokkal intenzívebb. Összességében viszont, az idő előrehaladtával egyre kevesebb a jó, és egyre több a rossz nap. Épp amikor már azt érzi az ember, hogy kész, ennyi volt, nem bírja tovább, elviselhetetlen a helyzet, akkor a bántalmazó azt valamilyen különös módon megérzi, és jön az úgynevezett "love bombing", azaz a szerelembombázás, amely visszahúzza a kapcsolatba a bántalmazottat, újra elkábítja, reménnyel tölti el, és azt érezteti vele, hogy majd most minden jó lesz. De nem, ez csak egy szép időszak, utána újra jön a bántalmazó részéről az elégedetlenség, a manipuláció és a hibáztatás.
- Számomra egyébként az is egy további, sokatmondó jel, amikor valakiből hiányzik a pontos figyelem és személyes törődés a partnere iránt. Ezt én úgy hívom, hogy hiányzik a "letapogatás képessége". Ha valaki ad figyelmet, időt, de csak önmaga képére formálva teszi, vagyis csak olyan programokon vesz részt a párjával, amit ő szeret, de a másik fél kedvtelésében már nem hajlandó részt venni, mondván, hogy őt az nem érdekli. Vagy személytelen ajándékokat vásárol, közhelyeket puffogtat, melyek olyan érzetet keltenek (s nem véletlenül), mintha az ember nem ismerné a partnerét, nem látná azt, hogy ki ő, mit szeret, minek örülne, az is egy jel lehet. Ezekben az esetekben sokszor még az elhangzott igényeket sem veszi figyelembe, vagy nem hallja meg az adott fél, mivel nem szolgálja az ő érdekeit, így nem törődik vele. Furcsa, de a bántalmazó személyeknek is lehetnek felismeréseik önmagukról. Van, hogy belátják a hibájukat, és elismerik egy-egy negatív jellemvonásukat – ez főleg a visszarántás, visszacsábítás időszakában jellemző, és sosem tartós. Néhány órán, néhány napon belül elmúlik, mintha el sem hangzott volna. A vörös zászlók tehát jelzőbóják, de önmagukban vizsgálva nem mindegyik jelenti azt, hogy a kapcsolat bántalmazó jellegű. Megesik, hogy a bántalmazott is bántalmazó módon viselkedik. Esetenként tehetetlenségében már a bántalmazóhoz hasonul, az ő eszközeivel próbál visszavágni, vagy átveszi tőle a bántalmazó jegyeket. De léteznek olyan kapcsolatok is, ahol oda-vissza bántalmazzák egymást a felek, és mind a kettejükre jellemző a reaktivitás, hibáztatás.
WR.: Hogyan, milyen módon, egyáltalán hány lépésben tud kilépni egy fél az adott bántalmazó kapcsolatból?
Á. A.: Sok kétségbeesett pillanat, önhibáztatás, elkeseredés vezethet el addig, mire a bántalmazott megkérdőjelezi a kapcsolatot, és felmerül benne, hogy talán nem vele van a baj. A kilépés legfontosabb állomása a felismerés, hogy nem vagyunk jó helyen. Érdemes mélyebben tanulmányozni a bántalmazó kapcsolatokat, ehhez már számos könyv és Youtube videó áll rendelkezésre. Amennyiben bizonytalanok vagyunk, nem jutunk dűlőre, vagy úgy érezzük, hogy érzelmi támogatásra van szükségünk, akkor lehetőség szerint keressünk fel egy szakembert, aki végig tud kísérni bennünket ezen az úton. De vannak ingyenesen hívható segélyvonalak is. A bántalmazásból való kilépéshez valamilyen fajta támogatás mindenképp kell. Sem érzelmileg, sem anyagilag nem egyszerű ez a kilépés, és azonnal szinte sosem kivitelezhető. De akadnak olyan élethelyzetek, amikor nincs gondolkodási vagy felkészülési idő, rögtön menekülni kell…
WR.: Mi az, amit ezt követően az adott illetőnek mindenképp meg kell tennie a fizikai, szellemi felépülés érdekében?
Á. A.: A felépülés során több életterület is helyre kell állítani. Ami biztosan érintett, az az önbecsülés. De a legtöbb esetben a testi és lelki egészség, az anyagi helyzet, szociális kapcsolatok is kárát látják egy bántalmazó kapcsolatnak, idővel ezeket is normalizálni kell. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. A bántalmazás mélységétől és a kapcsolat hosszától függően több hónaptól, akár több évig is eltarthat a gyógyulás időszaka. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy semmiképp sem egyedül, saját kútfőből próbálkozzunk ezzel a bizonyos helyreállítással: lehetőségünktől függően keressünk fel szakembert, sorstársakat, internetes csoportokat, hívjuk fel érintett, de már gyógyult ismerőseinket, vagy kölcsönözzünk, vásároljunk a témához illeszkedő könyveket, hallgassunk hangoskönyveket, nézzünk meg néhány, ezen célból létrejött videót és próbáljunk meg türelmesek, kedvesek lenni önmagunkhoz. Extra fontos: ne bánjunk úgy magunkkal, mint, ahogy a bántalmazó bánt velünk a toxikus kapcsolatban!
WR.: Mekkora mértékben van ma jelen Magyarországon a kapcsolatokban a bántalmazás?
Á.A.: A magyarországi adatok elszomorítóak. A statisztikák szerint a felnőtt lakosság tekintetében több millió nő szenvedett már el súlyos, lelki bántalmazást és többszázezer nő érintett fizikai és szexuális abúzusban. Havonta átlagosan három nő válik párkapcsolati erőszak áldozatává, és hal bele abba. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy nem csak nők érintettek: főleg a verbális, lelki, érzelmi erőszak a férfiakat is érinti, ezt a klientúrámban is tapasztalom. Egy magyar főiskolások és egyetemisták körében végzett kutatás szerint majdnem 10% volt azon hallgatók aránya, akik a jelenlegi kapcsolatukban vagy a vizsgálatot megelőző egy évben áldozatai vagy elkövetői voltak fizikai erőszakos cselekedetnek a párkapcsolatban. Ez szerintem nagyon magas arány, és tudnunk kell, hogy a nehezebben felismerhető, tetten érhető szóbeli és érzelmi erőszak aránya ennél mindig magasabb. A bántalmazás ráadásul mindegyik társadalmi osztályban jelen van, független például a végzettségtől, anyagi helyzettől vagy külső adottságoktól.
(Webrádió)
Címkék
Ábrahám Adrienn Bántalmazó kapcsolat
Véleménye van? Szóljon hozzá!