Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője kijelentette: az állam az egyik legrosszabb munkáltató Magyarországon. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök az elmúlt hónapokban sorra jelentett be béremeléseket. Konkrét bérpapírokkal igazolta azonban, hogy ezek semmit nem oldottak meg. Így elmondta, hogy egy két gyermeket nevelő, 27 év munkaviszonnyal rendelkező, diplomás szociális gondozó egy nyugat-magyarországi megyei jogú város intézményében 221 552 forintot keres, már az emeléssel együtt. Másik példája szerint egy egygyermekes, 12 év munkaviszonnyal, szintén felsőfokú végzettséggel rendelkező, 84 értelmi fogyatékossággal élő embert gondozó magyar állampolgár keresete 260 ezer forint. A szociális és az egészségügyi szektorban, a pedagógusoknál, illetve a kulturális szektorban elérhető kereseteknél több pénzt lehet kapni a kereskedelemben, ezért sokan oda mennek át dolgozni - állapította meg az ellenzéki politikus.

Bősz Anett, a DK frakcióvezető-helyettese, a Liberálisok elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette: az Egységben Magyarországért pártjai kiállnak amellett, hogy nem csak a munkavállalói jogokat, illetve a munkavállalói érdekképviseleteket kell európai szintre emelni, hanem bővíteni fogják a rugalmas munkavállalói kereteket, akár a részmunkaidős foglalkoztatottság területén, akár a fogyatékossággal élők lehetőségeit illetően. „Elég volt a jogfosztottságból, elég volt abból a kormányból, amely 12 év alatt azt érte el, hogy nem tud mit ígérni a sztrájkoló pedagógusoknak, csak fenyegetni tudja őket” - hangsúlyozta.  

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint „Orbánék Európa-rekorder kegyetlenségéről mindent elmond az, hogy az álláskeresési járadék tekintetében a kontinens egyik legrövidebb és legszűkmarkúbb rendszerét üzemeltetik”.  A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőpiaci kereseti statisztikákból kihagytak több mint másfél millió embert - azokat, akik mikro-, kis-, illetve közepes vállalkozásokban dolgozva „a hátukon viszik ezt az országot”. Ők, mivel ötnél kevesebb főt foglalkoztató cégnél dolgoznak, nem kerülnek be a statisztikába, „pedig vélhetően az átlagnál is alacsonyabb bérük nem javítaná Orbánék pozícióját”.  A közmunkaprogramról Z. Kárpát úgy vélekedett: nem az a cél, hogy minél többen maradjanak ebben a programban, hanem hogy értelmes feladatokat végezve a piacon is hasznosítható képzettséget szerezzenek, és minél többen megtalálhassák számításukat az elsődleges munkaerőpiacon. Ebben - állapította meg - a Fidesz-KDNP csak elképesztő kudarcokat tudott felmutatni.