Megerősítették, hogy Bátonyi műemlékvédelemről tett nyilatkozata arra irányult, hogy a kormányzati igazgatási szervet rossz színben tüntesse fel, és korábbi munkatársainak szakmaiságát kétségbe vonja. Az eljárás során Bátonyi maga ismerte el, hogy ellentétes véleménye miatt semmilyen hátrány nem érte a tárcánál, és maga jelentkezett, hogy interjút adjon.

Bátonyi Péter nagy nyilvánosság előtt valótlan tartalmú kijelentéseket tett a műemlékvédelem területén dolgozó munkatársaira, a szakterületet vezető államtitkárra, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumra. A tárca a nyilatkozatban elhangzott valótlan állításokat tételesen cáfolta.

Bátonyi munkaviszonyát a minisztérium 2024. november 25. napján érdemtelenség jogcímén, azonnali hatállyal, felmentéssel megszüntette. Bátonyi emiatt panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottság előtt, amely a panaszt elutasította, indokolásában pedig az ügy elbírálása szempontjából több kulcsfontosságú megállapítást is tett.

A döntőbizottság kiemelte, hogy Bátonyi nagy nyilvánosság előtt tett, negatív kritikaként megfogalmazott nyilatkozatának szándéka egyértelműen arra irányult, hogy a kormányzati igazgatási szervet rossz színben tüntesse fel, és a műemléki szakterületen folytatott munkavégzéssel kapcsolatban kétségbe vonja az ott dolgozók szakmaiságát. Nyilatkozatai kétségkívül alkalmasak voltak arra, hogy súlyosan rombolják a kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét, egyúttal a közigazgatásba vetett bizalmat.

A döntőbizottság megerősítette, hogy Bátonyi Péter felmentésének oka egyértelműen és megalapozottan az érdemtelenség volt, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint a kormányzati igazgatási szervnek mérlegelési lehetősége nincs, amennyiben valamely kormánytisztviselői magatartás kimeríti az érdemtelenség jogszabályi feltételeit, úgy a jogviszonyt meg kell szüntetnie.

Még érdekesebb fejleményeket hozott maga az eljárás. Bátonyi a felmentésével összefüggésben saját "leleplező" státuszára hivatkozott, kiemelve, hogy a munkáltatói intézkedés a véleménynyilvánításának elfojtására irányult. Az eljárás során azonban nemcsak a döntőbizottság állapította meg, hogy a panaszos nem bizonyított olyan magatartást a kormányzati igazgatási szerv részéről, amely alkalmas a joggal való visszaélés megállapítására, de Bátonyi maga adta elő, hogy a kormányzati igazgatási szervvel ellentétes véleményét évek óta hangoztatta a minisztériumban, vezetői és kollégái előtt egyaránt, az eljárás során pedig nem merült fel olyan körülmény, amely szerint őt emiatt bármilyen hátrány érte volna. A döntőbizottság megjegyezte, hogy a panaszos azt sem igazolta, hogy a kormányzati igazgatási szerv szervezeti rendszerén belüli bármikor is jelzéssel élt volna az egyes műemlékvédelem alatt álló épületekkel kapcsolatos aggályait illetően, ellenben elismerte, hogy 2024 augusztusában ő maga keresete meg a Partizán online médium főszerkesztőjét, hogy szeretne interjút adni.

A döntőbizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy a a kormányzati igazgatásról szóló törvény előírja, hogy "A kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója, a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni, továbbá nem tanúsíthatnak olyan magatartást, ami a másik fél jogát, jogos érdekét sérti" - áll az ÉKM közleményében.