Emlékszik még a múzeumra, amelyik a szovjet laktanyában volt?
Belföld, 2021.03.15
Kilenc éve döntöttek arról, hogy a szovjet laktanyából új szegedi kulturális és tudományos központba, a Szent-Györgyi Albert Agórába költöztetik az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány Gyűjteményét.
Az intézmény 2013-as megnyitója után állandó informatikatörténeti kiállítás nyílt itt, ám az eredeti gyűjteménynek csak egy része fért be az új otthonába. 2012 tavaszán a „digitális őskövületeket” két elhivatott szakember, Bohus Mihály tárlatvezető és az azóta elhunyt Muszka Dániel kurátor rendezgette egy úgynevezett pilot-kiállítássá. Erre azért volt szükség, mert a karácsonyi időszakra tervezett költözésig át kellett rostálniuk ezt a hatalmas gyűjteményt, hiszen a több mint 10 ezer darabból álló tárlatnak csak egy kis része költözhetett az Agórába. De lássuk, hogy gyűlt össze ennyi számítástechnikai eszköz, telex, flopi, memória, monitor, és még ki tudja mennyi informatikához kapcsolódó berendezés az egykori szovjet laktanyában!Kalmár László, a híres szegedi matematikus 1954-ben egy lipcsei kiállításon látott először számítógépet. Azonnal beleszeretett az új találmányba, és innentől fogva az informatika bűvkörében élt. Az akkor 50 éves professzor teremtette meg a szegedi számítástechnikai képzés alapjait, ő épített elsőként az egyetemen számítógépet. A Kalmár-féle logikai gép ma az informatika történeti múzeum becses darabja. A nagy elődök között meg kell említeni Kozma László műegyetemi professzort is, aki 1955 és 57 között megkonstruálta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, a MEsz-1-et. És persze ne feledkezzünk el Neumann Jánosról sem, aki meghatározta a számítógépek ma is használatos elveit. Mindhármuk munkásságának emléket állított az eredeti és a jelenlegi kiállítás.
Érdemes csemegézni az egészen sajátos, Magyarországon egyedülálló gyűjteményből még akkor is, ha ezek közül a hely szűkössége miatt nem mind kerülhetett át 2013-ban az Agórába. Ott volt például az első magyar számítógép winchestere 1959-ből. Olyan, mint egy kezdetleges rakétakilövő állomás, és egy kazán mutációja. Súlya 180 kiló, teljesítménye 5 kilóbit. Otthonosan érezte magát a szovjet kiskatonák hűlt helyén az a Minszk 22-es számítógép, amelynek 1968-as üzembe helyezéséről fénykép is tanúskodik.
Szintén szovjet termékként tartották nyilván azt a nagy öntöttvas monstrumot, amely a tekintélyes méret ellenére a 4 alapműveleten kívül másra nem volt képes. Ennél is nagyobb szépséghibája a DEHOMAG névre hallgató óriásnak, hogy ezt a gépet a németek még 1936-ban helyezték üzembe, a szovjetek pedig hadizsákmányként cipelték haza a nagy honvédő háborúból, hogy egészen 1964-ig gyártsák.
És, hogy a hazai ipar büszkeségeiről se feledkezzünk meg, a gyűjtemény ékköve a Hunor 131-es, no meg a Videoton Computer 340-es. Azt se feledjük, hogy az úgynevezett kazettás floppyt egy magyar ember, Jánosi Marcell találta fel. Két példányt dedikálva a múzeum rendelkezésére bocsátott, ami nagy öröm, de kár, hogy ebből a felfedezésből sem kis hazánk húzott igazi hasznot. Érdemes még megemlékeznünk egy igazi „ősbölényről”. A múzeumban tornyosult ugyanis az az Ural-2-es, amely az első gyári csöves számítógép volt a világtörténelemben. Már a neve is olyan, mint egy ballisztikus rakétáé, de a működése is legalább olyan bonyolult lehetett.
A gyűjteményt gondozó Muszka-Bohus páros kemény, olykor áldozatos munkával óvta a „digitális matuzsálemek” állagát, a mostoha körülmények között, így sok monstrum működőképes maradt, és többségük átköltözhetett az új múzeumba. A terveknek megfelelően 2012 végén és '13 elején szállították a kiválasztott gépeket, eszközöket a városközpontban lévő Szent-Györgyi Albert Agórába, ahol aztán azóta is megcsodálhatja mindenki ezeket a digitális dinoszauruszokat. Persze, csak akkor, ha a járványhelyzet ezt lehetővé teszi. Főleg a fiataloknak ajánlják a gyűjteményt, ugyanis az onlien korszakban felnőtt korosztály hajlamos alábecsülni a régi dolgokat. De ha nincsenek ezek a „digitális őskövületek” mi most nem tudnánk internetezni, adatokat feldolgozni és másolni a pillanat tört része alatt.
(Webrádió)
Címkék
Informatika Történeti Múzeum Alapítvány gyűjteményeGalériánk
Véleménye van? Szóljon hozzá!