Az adásban a Magyarországon a legtöbb ilyen beavatkozást végző Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának igazgatója, Szijártó Attila emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) tett bejelentésére, amely szerint a magyar uniós elnökség kiemelt célja a kardio (szív és érrendszeri) jellegű betegségek csökkentése mellett egy új európai transzplantációs stratégia megalkotása is.

Az igazgató felidézte, hogy a koronavírus-járvány időszakában a donorok számának csökkenése következtében a szervtranszplantációk száma Európa-szerte csökkent és ennek egy közös összefogással megvalósuló rendezése elengedhetetlen.

Az igazgató szerint Magyarország e tekintetben meglehetősen jól áll.

Jelenleg a beültetett szervek mintegy 25 százaléka az e pillanatban nyolc tagországgal rendelkező eurotranszplant felől érkezik és a korábbiakhoz képest 40 százalékkal több szervtranszplantáciára váró beteg van a várólistákon, ők azok, akik potenciálisan szervhez juthatnak - ismertette.

Szijártó Attila ezen számok növelése érdekében jogharmonizációt szorgalmazott, illetve célként fogalmazta meg az átültetések számának visszaállítását a pandémiát megelőző szintre. Ehhez egy jól átgondolt stratégia mentén működő európai transzplantációs programra van szükség - fűzte hozzá.

Az igazgató elmondta, hogy a szervtranszplantáció rendkívül komoly csapatmunkát igényel, az általa vezetett osztályon 80-100 ember munkájával működik a program és ebbe beletartozik a koordináció, a szervek kivétele, a beültetés és az utógondozás is.

Magyarországon csak vékonybél-átültetésre nem volt még példa, a szív-, a tüdő-, a máj-, a hasnyálmirigy- illetve a veseátültetés nagyon széles körben és nagy biztonsággal végezhető - hangsúlyozta.

Tavaly több mint 400 átültetés történt és ezek egy jelentős része élődonoros veseátültetés volt - ismertette.

Szijártó Attila beszámolt arról, hogy ma már olyan átültetéseket is végeznek, amelyekkel egy felnőtt máj kettéosztásával további két ember élete is megmenthető, illetve olyan dokumentációs program áll rendelkezésre, amely a szervkiválasztáshoz szükséges előkészületeket biztosítja, emellett a betegek előkészítését segítő 3D nyomtatás vagy robotsebészet bevonását, mint lehetőséget emelte ki.

Szijártó Attila a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának nyilatkozva nagyon jó kezdeményezésnek nevezte a transzplantációk számának növelését és arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly volt a tizedik évfordulója, hogy Magyarország az eurotranszplant tagjává vált.

A stratégiai összefogás elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek életét, a szervhez való hozzájutásuk lehetőségét megnövelje, de természetesen ez szigorú szabályok mentén kell, hogy működjön - mondta.

Beszámolt arról, hogy tavaly a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján 150 vese-, 70 máj- és 9 hasnyálmirigy-átültetést végeztek el.

Az igazgató elmondta, hogy szoros kapcsolatban állnak a különböző fókuszú betegszervezetekkel és ennek kapcsán a társadalmi kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet, annak megismerése érdekében, hogy miként tud élő ember szervet adományozni és adott esetben milyenek a szervátültetett betegek túlélési esélyei.

Az igazgató elmondta, hogy bárki lehet donor, aki életében ez ellen nem tiltakozott és Magyarországon nagyon széles ez a kör, illetve az unióba, valamint az eurotranszplantba történő szervfelajánlások száma is magasabb sok esetben, mint a sok éves átlag.

Szijártó Attila szerint az évi több mint 400 szervátültetés tovább növelhető, ugyanakkor felhívta a figyelmet a várólisták közötti különbségre, hiszen - ismertetése szerint - ma egy májátültetésre kevesebb mint egy évet, míg egy vesetranszplantációra több mint három és fél évet kell várnia egy betegnek, ezért az élődonoros átültetések számának növelése szükséges.