Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ünnepi beszédében úgy fogalmazott, "a lelkünket is úgy kellene ápolnunk és gondoznunk, ahogy azt a testünkkel tesszük, ennek pedig a legszentebb és szakrálisabb helyszíne a templom vagy kápolna".

A politikus helyes dolognak nevezte, hogy a hadseregnek kápolnája van. Azt mondta, a hadsereg az egyházhoz hasonlóan erős közösség, mégis mindkettő - talán pont az erejénél fogva - a modernitás támadása alatt áll.

Ezért fontos, hogy mind a haderő, mind az egyház közösségét védjük és óvjuk, és ennek találkozási pontja a kápolna avatása a hódmezővásárhelyi laktanya területén - tette hozzá.

A miniszter felidézte, Alácsi Ervin katolikus tábori lelkész és Dudás Ferenc református tábori lelkész kezdeményezte a kápolna emelését, és annak létrejöttéért sokat tett Almási István néhai hódmezővásárhelyi polgármester és Lázár János, a térség országgyűlési képviselője is.

A hódmezővásárhelyi alakulat Hunyadi Jánost választotta a kápolna névadójául.

Hunyadi János szeme előtt egy erős, nemcsak kulturális, de szakrális értelemben is keresztény Magyarország lebegett. Magyarország akkor a keresztény Európa utolsó védőbástyája volt - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

"Itt állunk sok száz év múlva az új kápolna előtt, és nem sokban különbözik az, ami a mi szemünk előtt lebeg: egy erős, szakrális értelemben is keresztény Magyarország, amelynek ismét mi vagyunk a védőbástyái" - mondta a miniszter.

(FOTÓ)

Galériánk