Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az avatáson azt mondta, Dávid Lajos professzort egyszerre ünnepeljük gyógyszerészként, oktatóként, kutatóként, hazafiként és keresztény családapaként.

Életútja Dávid Lajost méltán teszi mindannyiunk elé példaként. Példát mutat arra, hogy "mi magyarok, mi székelyek" együtt tudunk kreatívan megoldásokat találni az oly nehéz időszakokban is, melyeket neki át kellett élnie - fogalmazott a politikus.

Dávid Lajos hozta létre a trianoni békediktátum után Szegeden az egyetemi gyógyszertárat, nehéz körülmények között biztosította a klinikákon ápolt betegek gyógyszerellátását. Helyt állt a trianoni békediktátum, az országcsonkítás, a nyilas vészkorszak vagy a Rákosi-rémuralom idején - hangsúlyozta a miniszter.

Szuverenitás, hivatáshoz, közösséghez, keresztény hithez való tartozás azok az alapértékek, melyek Európában - az abnormalitás mellett - megtartják nemzetünket és hazánkat normálisnak. Egyszerre állunk ki nemzetünkért, szuverenitásunkért, keresztény hitünkért, családjainkért és hivatásunkért - jelentette ki Hankó Balázs.

"Ez tart meg bennünket magyarnak és erősíti nemzetünket, visz minket előre nemzedékről nemzedékre"

- szögezte le a politikus.

A Dávid Lajos professzor által vallott értékek azok, melyek az oktatásban, a kutatásban, a jövő megformálásában például kell hogy szolgáljanak egyetemeinknek. Köztük a Szegedi Tudományegyetemnek, amely a megújult egyetemi világban halad előre, és tartozik már a világ felsőoktatási intézményeinek legjobb 2 százaléka közé - mondta Hankó Balázs.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora elmondta, Dávid Lajos, a szegedi egyetemi gyógyszertár alapítója, a szegei gyógyszerészképzés megteremtője 1889-ben Kézdivásárhelyen született. Gyógyszerészdoktori diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte meg 1913-ban. Pályáját az ottani egyetem gyógyszertárában kezdte, az első világháborúban hadnagyként ugyanott teljesített szolgálatot. A kolozsvári egyetem Szegedre menekülése után ő alakította ki az új szegedi egyetem gyógyszertárát, melyet 1926-tól vezetett is, 1930-tól a Gyógyszerészeti Intézetet is irányította. 1947-ben és 1948-ban dékánként az orvostudományi kart vezette.

Oktatói és kutatói munkája mellett több mint száz tudományos publikáció és tankönyvek szerzője. Ő írta az első magyar nyelvű, gyógyszergyártással foglalkozó egyetemi tankönyvet is - közölte a professzor.

Nagycsaládos, hívő katolikusként tíz gyermeket nevelt föl, mindannyiuk kezébe diplomát adott. Nyíltan az üldözöttek oldalára állt, amikor az egyetem orvoskari tanácsa kizárta soraiból a származása miatt diszkriminált tagjait, tiltakozásul otthagyta az ülést, majd az Actio Catholica szegedi világi elnökeként elindította azt a kezdeményezést, mellyel megmentette zsidó származású professzortársait, Purjesz Bélát és Rusznyák Istvánt - mondta a rektor. Hozzátette: humanizmusa később sem tűrte a hallgatók származás alapján történő diszkriminációját.

A Mátyássy László szobrászművész által carrarai márványból és bronzból készített domborműves emléktáblát a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban, az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének bejárata mellett helyezték el.